Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei

magyar bélyegkereskedelemfejlesztése. A szakismeretek ápolása. Aukciók rendezése. Bélyegvizsgáló intézmény létesítése a tagok számára. Bélyegkiállítások rendezése. ”22 Azt is kikötötték, hogy rendes tag csak kereskedő lehet, méghozzá olyan, aki legalább féléves iparigazolvánnyal rendelkezik. Látható, hogy kétfrontos harcra rendezkedtek be: egyrészt kifelé képviselték tagjaik kereskedelmi érdekeit, másrészt befelé védték a tagságot a kontárok behatolásától, megkövetelve, sőt továbbfejlesztve a szakismeretet. A bélyegvizsgáló intézmény létesítése a hamisítók elleni védelem eszköze volt, ilyent saját tagjai számára több egyesület is fenntartott.

A bethleni konszolidáció gazdasági helyzetet stabilizáló tendenciái ebben a vonatkozásban is éreztették hatásukat. Az értékálló pénz, a pengő bevezetésével, az infláció megfékezésével, a legjelentősebb nyersanyaglelőhelyeit és nehézipari központjait vesztett ország termelésének az új viszonyok szerinti átszervezésével a bélyeggyűjtő egyesületek élete is visszatért a rendes kerékvágásba, bár az üzleti szellem ettől fogva végig nyomon

követhető volt működésükben. Lassan megszabadultak azoktól a tagtársaktól, akik kizárólag spekulációs célzattal foglalkoztak bélyegekkel, a komoly munka újra megindulhatott. Erre a korszakra azonban jellemző lesz a minél szélesebb összefogás igénye, a hathatós érdekérvényesítés és érdekvédelem fórumainak kiépítése. Az 1910-es években felmerült, majd elfelejtett szövetségalakítási gondolat újra előtérbe került, különféle átmeneti megoldások után 1925-re realizálódott. A Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Országos Szövetsége 1927-ben a strasbourgi kongresszuson nyolcadikként csatlakozott a FIP- hez. Belföldön rendszeressé váltak a konzultációk a postával és a minisztériummal, megindult a szervezett és eredményes harc a bélyeg- hamisítások ellen. A szövetség 1925-ben megkezdett munkájának eredményeként hét évvel később - Európában az elsők között - jelent meg nálunk a bélyegtörvény23, amely már nem csak a posta, hanem a gyűjtők kárára elkövetett hamisítást is bünteti. Megélénkült a szaklap- és szakkönyvkiadói tevékenység, a gazdasági helyzet függvényében kisebb-nagyobb kiállítások szerveződtek. Megindult a filatelista napok, majd a bélyegnapok rendezvénysorozata, amelyek programjaikkal, kiállítási anyagaikkal egy-egy egyesület számára nyújtanak bemutatkozási alkalmat. A nemzetközi szervezeti tagság a magyar fdatelisták előtt szélesre tárta a külföldi kiállításokon való megmérettetés lehetőségének kapuit.

Bobrovniczky Tamás tábornok, a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Országos Szövetsége harmadik elnöke

22 Magyar Országos Levéltár K 150 1942-V1I-5-195115 (6193).

23 1932. évi XXI. te.

225