Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei
1914 tavaszán a Felvidéken több város, így Eperjes, Losonc, Rimaszombat, Trencsén, Túrócszentmárton adott helyet bélyeggyűjtő egyesületeknek, ezek nagy része a háború miatt megszűnt. 1916 októberében egyelőre asztaltársaságként megalakult a Pannónia, összejöveteleit a Szabadság téri Upor Kávéházban tartotta, tagjaitól jelenléti díjat szedett. 1917 áprilisától Pannónia Bélyegegyesület néven szerveződött meg, elnöke dr. Ziffer Hugó főorvos. 1918 tavaszán a Felvidéki Ifjúsági Bélyeggyűjtők Egyesülete kezdte meg rövid pályafutását, a háború után nem sokkal ugyanis feloszlott. 1919 januárjában az Amatőrök Forgalmi Szövetkezete15 alakult meg Bárczy Gusztáv nagykereskedő elnökletével, ügyvezető igazgató ifj. Szacelláry Gusztáv magánbankár volt. Nem annyira bélyeggyűjtő, mint inkább kereskedéssel foglalkozó társulás volt ez, amely szövetkezeti részjegyek jegyzésével, az infláció kihasználásával a spekulációs időszak jellegzetes konjunktúraszervezete volt. 1919. december 18-án dr. Ziffer Hugó elnök és Árvái Artúr titkár a Pannónia tagjait az egyesület megszűnéséről értesítették, ezzel egyidejűleg a belügyminiszternek is bejelentették a feloszlatást. Mivel közgyűlési határozat nem volt, a vezetőség többi tagja 1919. december 23-ra rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol a tagság 90%-a volt állítólag jelen. Új vezetőséget választottak, dr. Reich Péter Comél lett az elnök, Szabó Imre a titkár. Ziffer, Árvái és a tagság jelentős része Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesülete néven új társaságot alapított, amelynek elnöke dr. Ziffer, titkára Árvái lett. 1919 végén már működött a Miskolci Bélyeggyűjtők Egyesülete Grasits Elemér vezetésével, valamint megalakult a Magyar Bélyegkereskedők Egyesülete. Az 1920. évben a LEHE, Hungária, Pannónia, Magyar Amatőrök Országos Egyesülete, a Vasúti és Hajózási Klub frissen alakult bélyeggyűjtő szakosztálya és az ELM A megalapították az egyesületközi bizottságot, amely az országos szövetség előfutárának tekinthető. 1922. június 13-án született meg végül a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Országos Szövetsége, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy koordinálja az országban szétszórtan működő egyesületek tevékenységét. Alapszabályainak engedélyezése elhúzódott, így hivatalosan csak 1925-ben kezdhetett munkához. 1922-ben alapító tagegyesületei voltak: a LEHE, Hungária, ELMA, MAOE, Pannónia, Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesülete, Vasúti és Hajózási Klub Bélyegszakosztálya, Magyar Bélyegkereskedők Egyesülete, valamint a Baross Szövetség. 1925-re kiegészült aTurul Magyar Fila- telistaképző Egyesülettel, ezenkívül a Richter Lajos Társasággal (1925), amelynek tagsága meghívásos alapon a szakírók és a legalább ezüstérmet nyert kiállítók köréből került ki. A szövetség vidéki tagegyesületei a következők voltak: Pécsi Bélyeggyűjtők Egyesülete (1919), Debreceni Bélyeggyűjtők Egyesülete (1925), Szegedi Bélyeggyűjtők Egyesülete (1925), Miskolci Bélyeggyűjtők Egyesülete (1919), Sempronia Amatőr Bélyeg- gyűjtőkTársasága Sopron (1925), Gyöngyösi Bélyeggyűjtők Egyesülete (1925). Ez utóbbi az 1918-ban Húgai Ferenc által alapított Gyöngyösi Ifjúsági Bélyeggyűjtő Egyesület utódja volt. Alakulóban lévőként kérte felvételét a szombathelyi, a székesfehérvári és a bajai bélyeggyűjtők egyesülete. Ifjúsági körök is tagjai lettek a szövetségnek, ezek általában a nagyobb budapesti és megyeszékhelyi gimnáziumok köré szerveződtek. Országos viszonylatban összesen tíz ifjúsági szakkör működött ekkor: Ifjúsági Bélyeggyűjtők Első Magyar 15 Ebbe olvadt be ideiglenesen a Magyar Amatőrök Országos Egyesülete bélyegszakosztálya, hogy aztán 1919- ben önállóan szerveződjön újjá. 209
