Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei
Egyesülete (1923, tanárelnök Antos Mihály), II. kerületi Toldy Ferenc utcai Reáliskola Ifjúsági Bélyegegyesülete (1925, Koczogh András), VII. kerületi Madách Főgimnázium Ifjúsági Bélyegegyesülete (1925, Steller Ignácz), Nyíregyházi Főgimnázium Ifjúsági Bélyegegyesülete (1925, Cvick Lajos). Alakulóban lévő és felvételüket kérő ifjúsági egyesületek: Verbőczy István Reálgimnázium, Kölcsey Ferenc Reálgimnázium, Bolyai Farkas Főreál Gimnázium, Zrínyi Miklós Reálgimnázium, Kemény Zsigmond Főreál Gimnázium, VII. kerületi Főgimnázium ifjúsági bélyeggyűjtő egyesületei. 1925. december 16-án a szombathelyiek véglegesen Nyugatmagyarországi Bélyeg- gyűjtő Egyesület néven alakultak meg Deme László és Dombi József vezetésével. 1927- ben lépett a szövetségbe a Strigonium Esztergomi Bélyeggyűjtők Köre (1925). 1930 februárjában a Magyar Filatelisták Klubja alakult meg, szokatlan módon elnököt nem választottak, ügyvezető igazgatója Örvös János volt. 1931 nyarán az Orosházi Bélyeggyűjtők Egyesületét hívták életre, míg 1933. január 29-én a Pápai Bélyeggyűjtők Egyesülete, november 30-án a Fővárosi és Vidéki Bélyeggyűjtők Egyesülete lépett színre. Utóbbinak első elnöke Örvös János, a kitűnő szakíró és lapszerkesztő volt, célja pedig egyenrangú partneri viszonyt létrehozni a budapesti és a vidéki egyesületek között. Ekkor ugyanis - nem először - problémaként vetődött fel, hogy a fővárosi egyesületek a szövetségen keresztül könnyebben jutnak hozzá a bélyegújdonságokhoz, ugyanakkor megfeledkeznek a vidéki egyesületek tagságáról. 1935-ben megalakult a Kecskeméti Bélyeggyűjtők Egyesülete. 1936. február 23-án Budapesten létrehozták az Ifjúsági Bélyeggyűjtők Klubját, amelynek minden 30 év alatti leány vagy fiú tagja lehetett. Két korcsoportban folyt a munka a Hungária egyik tagja, dr. Hermann János vezetésével. Az ifjúsági elnök Bán László, a kisdiák elnök Makláry István volt. 1936 márciusában Győrött a Dunántúli Bélyeggyűjtők Egyesülete alakult meg, elnöke dr. Bánóczy Gyula volt. 1937. november 7-én Miskolc város második helyi bélyeggyűjtő egyesülete, a Miskolci Múzeumpártoló Egyesület Bélyeggyűjtő Köre kezdte meg működését dr. Várjon Géza elnökkel és Ambrus István titkárral. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején szerveződtek felülről vagy egy- egy szakszervezet körül a munkás bélyeggyűjtőkörök is, jellemzően valamely testedző kör önállósuló szakosztályaként. 1942 januárjában a Kistext dolgozói Pestszentlőrincen a gyár kultúrtermében már bélyegkiállítást is rendeztek, amely az első üzemi bélyegkiállítás volt az országban, fő rendezője Schäffling Ottó Gábor volt. 1942. április 11. és 12. között az Első Csepeli Bélyegkiállítás már a szövetség védnökségével jött létre. Az egyesületek szakmai tevékenysége A filatelista egész tevékenységének végső célja és értelme a teljesnek mondható gyűjtemény összeállítása, amely minden olyan objektumot hiánytalanul tartalmaz, amely a választott motívumhoz vagy témához hozzátartozik. Ez a teljesség azonban általában ideiglenes, hiszen mindig új és új bélyegkiadások, mindig új és új előkerülő darabok lehetnek alkalmasak arra, hogy a gyűjtemény még tovább épüljön. Ezért fontos megnyilvánulási mód ezen a területen a kiállítás. Egy adott ponton lezárt, és ahhoz viszonyítva teljesnek mondható anyag bemutatása, a minél logikusabb, esztétikusabb elrendezés, esetleg a kutatás során felfedezett új információk - akár posta-, akár technikatörténeti adat - közrea210
