Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei

zésű szervezetbe, amely 1899. április 7. óta létezett hivatalosan. Első elnöke dr. Dobsa László volt. Kezdetben barátságos viszonyt ápoltak a LEHE-vel, majd vita támadt közöttük a levélboríték-rajzú bélyegek metszetjelein, ami személyeskedésbe, ellenségeskedésbe torkollt. Mivel szinte mindenki úgy érezte, hogy ilyen esetben állást kell foglalnia valamelyik oldalon, a nézeteltérés odáig fajult, hogy a Hungáriából többen átléptek a konkurens egyesületbe. Már a feloszlatás gondolata is felmerült, amikor Karánsebesi Rácz Adorján űj elnökként, új vezetőséggel sikeresen megoldotta a válságot. így az egyesület nem csak fennmaradt, hanem kilépett tagjai közül sokan vissza is tértek, hogy a kör a továbbiakban stabilan megőrizve pozícióit a második legjelentősebb egyesületté váljon.

Az egykori lapokban olvasható, hogy a századforduló táján a különböző városokban bélyeggyűjtő és bélyegcsere asztaltársaságok sokasága alakult. Mivel ebben a formában nem kellett működésüket alapszabályok elfogadtatása útján legalizálni, pontos adatunk csak néhányról van. Legtöbb közülük alkalmi jellegű társulásként kis idő múlva megszűnt. A századforduló táján Budapest, Arad, Brassó, Karánsebes, Kassa, Kolozsvár, Lugos, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Pozsony, Temesvár, Szabadka, Ungvár, Zombor és Zsolna városokban volt bélyeggyűjtő kör egyesületek, asztaltársaságok formájában. 1903- ban Pozsonyban a Szekula-féle nemzetközi szervezet helyi csoportja működött Somossi István vezetésével, az év végén, következő év elején Temesváron Egyesült Nemzetközi Levélbélyeggyűjtő Cseretársaság alakult asztaltársaságként. Ez utóbbiból jött létre 1906- ban a Hunnia Bélyeggyűjtő Szövetség Fiatska Béla elnökletével, amely vizsgálóállomást tartott fenn, és kétnyelvű lapot adott ki Levélbélyegtőzsde - Briefmarken Börse címmel. 1904januárjában Lőcsén a Magyar Bélyeggyűjtők Csere Társaságát alapította meg Bacskay Miklós. Alapszabályok nélküli asztaltársaságként évekig működött, tagdíjat nem szedett. Ugyanebben az évben megszerveződött a Glória Erdélyi Bélyeggyűjtő Liga (1904), a Győri FilatelistákTársasága (1904), a Nagyváradi Filatelista Klub (1904), amelynek alapszabályait a belügyminiszter nem láttamozta, így nem kezdhette meg működését. 1905- ben született a Szegedi Levélbélyeg Társaság a Prodanovits fivérek kezdeményezésére, valamint a Magyar Bélyeggyűjtők Egyesülete, amelynek elnöke László Sándor volt (1919- ben Filatéliai Bélyeggyűjtők Egyesülete néven szerveződött újjá). 1908-ban a II. kerületi Társaskörön belül önállósult Bélyeggyűjtő Szakosztály Katona Dezső és Káldor Dezső kezdeményezésére, 1910-ben hozták létre Prohászka Bódog elnökletével a Budai Bélyeggyűjtők Asztaltársaságát. 1913. május 8-án alakult meg a Magyar Amatőrök Országos Egyesülete dr. Sternberg Géza elnökletével, amely a gyűjtés minden területét összefogta, a bélyeggyűjtőket Temesváry Dezső vezetésével egyik alosztálya szervezte.

Ugyanebben az évben hozták létre az Első Magyar Alkalmibélyeggyűjtők Egyesületét Budapesten Kiticsán Miklós elnökletével. Ennek a társaságnak volt alapító tagja, később elnöke Kölbig - később Vejtey - Ferenc, a magyar filatelisták egyik kiemelkedő szervezőkészségű képviselője, akinek többek között az országos szövetség létrehozása körül voltak elévülhetetlen érdemei. 1913-ban a nagykárolyi egyesület Nagykárolyi Bélyeg- gyűjtők Csereegyesülete néven működött. Még ez év végén megszületett a Magyar Propaganda Bélyeg Társaság az IPU14 budapesti helyi csoportjából előbb Rampacher Pál, majd Szmik Antal vezetésével, végül 1914 tavaszától Pompéry Elemér elnökletével.

14 Internationale Propagandamarken Union.

208