Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Jakab László: Telefonok régen és ma

Igen, ez volt a színes műanyagok kora. Mennyire másnak, korszerűnek tűntek ezek a fekete bakelitházas készülékekhez képest! A piros telefonon kívül mi jut még eszünkbe a 60-as évek telefonjáról? Először talán az, hogy milyen nehéz volt hozzájutni egy telefon- állomáshoz, azután a kedves ismeretlen szomszéd is - az ikerállomás -, aki mindig akkor beszélt, amikor mi is szerettünk volna. Azonban akkor sem kaptunk vonalat, ha véletlenül nem beszélt az iker, és csak néztük a nyugati filmekben, hogy milyen könnyedén telefo­nálnak; ha kaptunk is vonalat, akkor vagy félrekapcsolt, vagy többen voltunk a vonalban. A 70-es évek elején a jó öreg rotary központok problémáin sokat segített egy új köz­ponttípus bevezetése. A Svéd L. M. Ericsson licenc alapján megindult az ún. Crossbar központok gyártása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. A korábbi, immár 40 éves­nél is idősebb rotary központokhoz képest rendkívül modern Crossbar technika lehetővé tette a telefonhálózat fejlesztését, a szolgáltatás javítását és a telefonhiány csökkentését. A telefonkészülékek gyártását 1970-től a Mechanikai Művek vette át, első típusuk a CB 76-os készülék volt. A félvezetők terjedése lehetővé tette az új CB 81-es típus kialakítását, amelyet a 80-as években a CB 811 -es tárcsás, majd a CB 812-es nyomógombos típus követett. Érdemes néhány szót ejteni a nyilvános telefonok fejlődéséről is. Az első nyilvános pénzbedobós távbeszélő-állomást 1901-ben állították fel a Keleti pályaudvaron. Az első automata központhoz csatlakozó érmés nyilvános állomást 1928-ban helyezték üzembe. A kezdetekben tantuszos készülékeket alkalmaztak, amelyeket a pénzérmés, majd később a kártyás készülékek követték. Az üzemeltetőnek a legnagyobb gondot mindig a perse­lyek és a készülékek rongálás és kifosztás elleni védelme jelentette, ezért rendkívül ro­busztus kivitelű készülékházat és leláncolt kézibeszélőt alkalmaztak. A képen egy 1953- ban gyűjtött Matart - Magyar Telefonautomata Rt. - tantuszos készülék látható. A telefonhálózat és a szolgáltatás fejlődésében legnagyobb előrelépést az elektronikus központok megjelenése hozott. Az első tároltprogram-vezérlésű elektronikus központot 1989- ben Szombathelyen adták át. Ezt követően megin­dult a hazai telefónia felzárkózása, ami lehetővé tette a teljes telefonellátás biztosítását. Az elektro­nikus központok és az azokhoz csatlakozó speciá­lis, például ISDN telefonok olyan szolgáltatások elérését teszik lehetővé, amelyekről Bell és Edi­son álmodni sem mert. Ma már - különösen a mobil telefóniában - a telefonkészülékek sokfélesége okoz gondot, nem győzzük tanulmányozni az újabb és újabb készü­lékajánlatokat és szolgáltatáscsomagokat. A mobiltelefonok és az Internet korában, miköz­ben a telefon hőskorára emlékezünk, szinte elkép­zelhetetlen, hogy az utolsó rotary központ egészen 1985-ig üzemelt, az utolsó kézi kapcsolású közpon­tot 1996-ban szerelték le Debrecen körzetében, és az utolsó, nemrég még korszerű Crossbar közpon­tot 2005 decemberében állították le Miskolcon. Mi jöhet még ezután? Matart gyártmányú nyilvános készülék 147

Next

/
Thumbnails
Contents