Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Kapi András Bálint: A római kori posta
Kapi András Bálint A római kori posta A Római Birodalom fénykorában hatalmas katonai hatalommá vált, amely nyugaton Britanniától kezdve keleten a Perzsa Birodalom határáig, délen pedig Afrika északi partjaira terjesztette ki uralmát. Az ókorban a szárazföldi és a vízi út nem csak a közlekedés, a hadviselés, hanem a hírtovábbítás eszköze is volt. A hadsereg futárai ezeken az utakon vitték a katonai eseményekkel kapcsolatos híreket, parancsokat. Ebben az időben szívesen használtak fényjeleket is a sürgős üzenetek továbbítására. Az egyik módszer például az volt, hogy kiemelkedő hegycsúcsokon vagy hegygerinceken tüzet gyújtottak, ami a megbeszélés szerint akár az ellenség közeledtét vagy más előre megbeszélt eseményt is jelenthetett. Az üzenetet továbbító pontok egymástól látótávolságra voltak, s a gyorsan fellobbanó tüzek a hírt rövid idő alatt igen nagy távolságra eljuttatták. Hasonló szervezést igényelt a katonák által használt pajzsokkal való kommunikálás is. A pajzson összegyűjtötték a Nap sugarait, és tükörként használva jeleztek a legközelebbi társuknak. A tengeri hajók közötti információcsere már az ókorban is nagyon fontos volt. A tengeri hatóságok kötelezték a hajósokat, hogy különböző színű és alakú zászlókkal jelezzék a hajók hovatartozását, a szállítmány rendeltetését. Éjszaka fényjelzést használtak, a hadihajókat egy, a teherszállító hajókat kettő, a tengemagyi hajókat három lámpával kellett kivilágítani. így a hajók azonosítása igen könnyűvé vált. A Római Birodalom egész területén kitűnő úthálózat kötötte össze a fővárost a főbb városokkal. Egy-egy újabb tartomány meghódítása után a rómaiak első dolga volt, hogy a tartomány fontosabb pontjait a fővárossal összekössék. Az útépítés célja nem csak az volt, hogy a légiók szükség esetén gyorsan és könnyebben mehessenek egyik helyről a másikra, hanem az is, hogy Róma rendeletéi, a tartományi kormányzók jelentései minél előbb rendeltetési helyükre jussanak. Az utak mentén egymástól egyenlő távolságra következtek a felirattal ellátott, a nagy városoktól való távolságot is jelző mérföldkövek. A középpontban- ahonnan az utak kiindultak - az arany mérföldkő, a milliarium aureum állt Rómában, a Fórumon, Satumus temploma előtt, amelyen a legfontosabb országutak aranyozott bronztáblákra voltak rávésve. Az óriási birodalom kitűnő útjain az ókor legkiválóbb postaszervezete, a cursus publicus működött, amelyet csak olyan személy használhatott, aki írásbeli engedéllyel- diplomával - rendelkezett. Ebben állapították meg, hogy az utas valamint az utas kísérete milyen mennyiségű és fajtájú poggyászt vihet magával. A diploma tulajdonosa utazása idején minden vámvizsgá- Az arany mérföldkő romjai ma 136
