Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció

mekben a levegő frissességét megfelelő szellőzőkészülékek tartják fönn, s hogy télen a fűtés állandóan egyenletes maradjon, már az intézet palotájának építésekor központi fűtés rendeztetett be, amely minden hivatalos helyiséget egyenletes meleggel lát el. ”17 A takarékossági célokat figyelembe véve alakították át igény szerint a világítást és a fűtést is.

Az ügyviteli berendezések kezdettől segítették az intézmény munkáját, bár a gépesítés viszonylag későn, az első világháború idején történt. 1904-ben például a más intézményekben már általánosan használt összeadógépeket azért nem szereztek be, mert a vezetőség szerint nem volt rá szükség.18 Fokozatosan kezdtek író-, borítékcímező, leragasztó, bélyegző, keletlyukasztó, kivonatozó, számlaíró, számtani alapműveleteket végző gépeket használni. Egyenlegező könyvelőgépet 1930-tól vettek igénybe. Saját telefonközpontot 1913- ban létesítettek 25 mellékállomással. Ezt megelőzően házi telefonközpontot használtak, amit 1924-ben szüntettek meg. A pénztárban elektromos időjelző-berendezések segítették a munkát. Az épületben üzemelő mintegy 600 méter csőpostát és 90 méter kötélpostát19 még az államosítás utáni évtizedekben is használták. A gépek javítását, a nyomtatványok előállítását, sokszorosítását - betétkönyvek, propagandaanyag - házilag végezték el.

A századfordulón már lépéseket tettek a nagyvárosok egészségszennyezései ellen. így a kerámia, a majolika alkalmazásának egészségvédő szerepe is volt, hiszen időtálló, és az időjárás, a szennyezés igénybevételének ellenáll. Amikor az 1910-es években az épület bővítését határozták el, az indokok között az egészségtelen zsúfoltság is szóba került.

Munkaterem író- és számológépekkel

17 Emlékirat 1911. i. m. 72. p.

18 Körmendy i. m. 523. p.

1(1 Emlékirat a Magy. Kir. Postatakarékpénztár fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Budapest, 1936, Magyar Királyi Postatakarékpénztár, 41. p.

125