Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció

ge korának más művészeti ágak nagy egyéniségeire is jellemző volt, elég Adyt vagy Csontváryt említeni. Azonban 1914 júniusában az állam a nemzet halottjaként temette el. A főváros minden építőmunkása öt perc néma munkabeszüntetéssel tisztelgett a nagy építőmester előtt.

Lechner főművei a nemzeti jelleget hangsúlyozzák: az Iparművészeti Múzeum a magyar iparművészet, a Földtani Intézet a magyar föld kincseit mutatja be, a Postatakarékpénztár pedig a nemzeti erény, a takarékosság és a hazai gazdasági és pénzügyi élet fellendítése céljából épült. Módszere egyedülálló: a szigorú funkcionalitást, a technika legújabb vívmányait párosítja a magyar formákkal, a népművészet minden ágából kölcsönzött elemeket nagyította fel, és fordította le az építészet nyelvére. „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz!" - írta Lechner az azóta sokat idézett mondatot.

Az épület kívülről

Amikor a Postatakarékpénztárt tervezte,

Lechner már túljutott minden stílusgyakorlaton, és visszatért a legegyszerűbb formához: a síkhoz. Ezzel részben kompenzálni tudta a környező utcák szűkösségét, a rálátás hiányát. Az épület akkor érvényesülne igazán, ha Lechner nem a II., hanem az I. díjat nyerte volna el a Szabadság tér másik oldalára tervezett Budapesti Áru- és Értéktőzsde épületére kiírt pályázaton. Elképzelése szerint a két székház harmonizált volna egymással. Végül a megvalósítás lehetősége Alpár Ignácnak jutott.

A Postatakarékpénztár épülete Lechner pályájának csúcsa, szintézise. Eltávolodva az eklektikától összegzi a korábbi stílusok eredményeit. Ideálját, a magyar nemzeti stílus megteremtését ezen az épületen érte el.

A külső és belső kép összhangja az eltelt évszázad alatt történt átalakítások után is egyértelmű. Alaprajza racionális, egyszerű udvarkörüli keretbeépítés. Az épület ötszintes, négyemeletes, három utcára - Hold,

Perczel Mór, Kiss Ernő - tekint, a negyedik fal egy Szabadság térre néző épülettel érintkezik. Talán az övező utcák keskenysége miatt tervezett a mester viszonylag szerény homlokzatot, de annál díszesebb párkányt és tetőt. Maga a mester is fájlalta, hogy homlokzatkompozíciója nem érvényesül a szűk helyen." 11

% sMcwat míi'ovunuiíiMiAm»

S/IWUI %

#»»»•*»*» f imnu*.* I

A takarékosság palotája képeslapon

11 Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön. Budapest, 1961, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 95. p.

119