Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Kovács Adrienn: A galambposta története

A minisztérium ösztönző intézkedései nagymértékben előmozdították a hazai galam- bászat fejlődését, sokak kedvtelésévé, sportjává vált. 1886-ban a budapesti galambkedvelők Columbia néven egyletet is alakítottak, két évre rá pedig megrendezték első postagalambkiállításukat. A rendezvény szép számmal vonzotta a látogatókat, mivel a kiállításon látható volt az a postagalamb is, amely 1887-ben levelet hozott Kassáról a fővárosba, s amely ezzel a teljesítményével elnyerte a Honvédelmi Minisztérium díját. Az első újkori galambolimpiát 1938. január 8. és 10. között rendezték meg Brüsszelben. A tíz részt vevő ország közt Magyarország is jelen volt, összesítésben a 6. helyen végzett.

Katonagalambok a fronton

Az állatoknak az ember szolgálatába állítása szinte egyidős az emberiség történetével, ősidők óta különféle tevékenységi területeken könnyítették az ember munkáját. Mint láttuk, a postagalamboknak hadászati szempontból is főszerep jutott.

Az I. világháború alatt már általános megoldásnak számított a táviratozás vagy a távbeszélővel tartott összeköttetés. A rendszernek azonban komoly hátránya volt, hogy a jeltovábbításhoz szükséges kábelek - habár a frontvonal közelében akár 2 méter mélyre is leásták azokat - az állandó javítási kísérletek ellenére is gyakran megszakadtak. Bizonyos esetekben a fényjelzők használata is korlátozottá vált, hiszen a fények felvillanása felhívhatta az ellenség figyelmét az állásokra. A galambposta, a hírközlésnek ez a régi-új módja tehát végszükség esetén lépett életbe. Főképp védelemben és állásharcban vált a vezetés fontos híradó eszközévé. Különösen alkalmas volt a körülzárt helyek, az ellenség

A háborús idők szerelmi postásai az Egyetemes Postaegyesület által kiadott képeslapon

100