Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában
Krizsákné Farkas Piroska / Évfordulók nyomában Huszonöt éve avatták fel a taliándörögdi Interszputnyik Űrtávközlési Földi Állomást. Az Évfordulók nyomában című évkönyvi fejezetünkben kötelességemnek éreztem, hogy a hazai űrtávközlés kezdeteiről megemlékezzek. Az akkor fiatal tervezők, beruházók, építők közül még sokan dolgoznak a szakmában, és kérésemre szívesen emlékeztek vissza akkori munkájukra, feladatukra. A beruházás eseményei, a hivatalos átadás felidézése után ezeket a visszaemlékezéseket olvashatjuk, majd a múzeum gyűjteményeiben és a szaksajtóban megmaradt emlékek jegyzékét tekinthetjük végig, végezetül az állomás folyamatban lévő ipari műemlékké nyilvánításának néhány dokumentumát adom közre. A Szovjetunió 1957. október 4-én indította az első, Szputnyik nevű műholdat a világűrbe. Ezzel az emberiség először bocsátott fel olyan repülő testet, amely a földi atmoszférán kívül kering a Föld körül. Az első Szputnyik műhold kilövését azonban hamarosan, november 3-án követte a második. Az Amerikai Egyesült Államok 1962. július 10-én állította pályára az első mesterséges műholdat, a Telstart, amely televízióképeket közvetített az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország között. A sikeres kísérletek láttán egyre több ország indította el űrprogramját. Bár a műholdak nagyobb részét kutatási célokra használták, a távközlési feladatokat ellátó műholdaknak is megnőtt a jelentősége. A Szovjetunió, miután kellő tapasztalatokat szerzett az űrtávközlésben, együttműködésijavaslatot tett a szocialista országoknak. Az űrtávközlés kutatási és fejlesztési munkáinak irányítására űrtávközlési állandó munkacsoportot hozott létre. Az előkészítési munka után 1971. november 15-én Moszkvában kilenc szocialista ország - Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Kubai Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, Mongol Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége - képviselője írta alá az Interszputnyik elnevezésű nemzetközi űrtávközlési szervezet és rendszer létrehozásáról szóló megállapodást, amely 1972. július 12-én lépett hatályba. Ezután hozzáfogtak a gyakorlati megvalósításához. Az űrtávközlési rendszer két fő részből áll, egy kozmikus komplexumból és egy földi állomásból. A kozmikus komplexumot a Molnyija távközlési műholddal a szervezet biztosította, a földi állomás létesítése a tagországok feladata volt. Magyarország és a Szovjetunió 1973 decemberében kötött kormányközi megállapodást a magyar földi állomás létesítésére. Megvalósítását szovjet segítséggel az 1974 és 1977 közötti évekre tervezték. 1974 márciusában küldöttség, korabeli elnevezéssel delegáció utazott Moszkvába a Szovjet Postaügyi Minisztérium Tervező Intézetébe (GSZPI), ahol előkészítették az együttműködést. A delegáció a Postavezérigazgatóság, az Elektroimpex, a Postai Tervező Intézet és a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság szakembereiből tevődött össze. Az együttműködési megállapodás a tervezési és építési munkák megosztását tartalmazta. A külkereskedelmi szerződést a Promashexporttal 55
