Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában

1974. április 17-én írták alá a berendezések szállítására és az adóépület tervezésére. A megállapodások tehát elkészültek már, de az objektum helyszíne még nem volt kijelölve.

A telephelyválasztást a Posta Kísérleti Állomás újonnan megalakult mikrohullámú és űrtávközlési osztályának munkatársai kezdték meg. A kiválasztásánál elsődleges szempont a zavartatás volt. A műholdról a földi állomás antennájára érkező jelek kis teljesítménye miatt az adott vételi frekvenciában a zavaró jeleknek -140 dBW alatt kellett lenniük. Ilyen nagy érzékenységű műszerrel nem rendelkeztünk, így a Szovjetunióból hozott műszerek segítségével sikerült három helyszínt megjelölni, amelyek domboktól jól leárnyékolt mély völgyben voltak. Végül 1974 májusában legalkalmasabbnak a Veszprém megyei Taliándörögd települést találták.

A telephely kiválasztása után felgyorsultak az események. Júniusban megkezdték a kivitelezési tervezést, amit 1975 márciusában hagytak jóvá. A földi állomás alapkőletétele 1976. május 17-én volt. A beruházást a Posta Központi Beruházási Iroda júniusban kezdte meg. A híradástechnikai berendezéseket magába foglaló kör alaprajzú műszaki épület tervét a GSZPI, az azt félkaréj szerűen körülvevő kiszolgáló épületet Kovács Sándor, a Postai Tervező Intézet építésze tervezte.

Az adóépület technológiai szerelését 1977. április 1-jén kezdték meg, az antennarendszerjúniusban került a helyére. Az adóépület tetején 65 tonnás, 12 m átmérőjű, forgatható, Cassegrain típusú parabolaantenna áll. A Budapest és az állomás közötti mikrohullámú lánc (Kabhegy-Rábaszentandrás-Győr) a 8 GHz-es Orion gyártmányú berendezésekkel valósult meg. Az első képet 1977. szeptember 9-én vették le a műholdról, az első közvetítést október 27-én Moszkvából sugározták.

Az ünnepélyes alapkőletétel 1976. május 17-én

56