Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Bartók Ibolya: Forster-emléknap a Postamúzeumban

Lajos szerkesztésében 1937-ben megjelent,/! magyar posta története és érdemes munkatársai című könyv nyújtott segítséget. Az összegzés után lassan kibontakozott dr. Forster Károly szakmai életrajza, hogy a jogi egyetem elvégzése után 1909 októberében napidíjas fogalmazógyakornokként lépett a posta szolgálatába, ahonnan 1945-ben postavezérigazgató-helyettesként ment nyugdíjba. S közben olyan jeles vezérigazgatóknak volt megbecsült munkatársa mint Follért Károly, Hollós József, Demény Károly, dr. báró Szalay Gábor, Tersztyánszky Ákos és dr. Kuzmich Gábor.

A Postás Szaknaptár köteteit forgatva az is kiderült számomra, hogy dr. Forster Károly igen jelentős tisztségeket töltött be a Magyar Királyi Posta Jogász és Mérnök Tisztviselőinek Országos Egyesületében. így következő lépésként az egyesület hivatalos lapját, a Magyar Posta című szaklapot kezdtem tanulmányozni. Az 1918-ban alapított szaklapnak dr. Forster Károly 1921-től szerkesztőbizottsági tagja, illetve 1921 és 1923 között felelős szerkesztője, majd 1933 és 1944 között főszerkesztője volt. A Magyar Posta oldalai szakírói tevékenységére, a lap melléklete, az Egyesületi Értesítő sokoldalú munkásságára, szakmai sikereire, kitüntetéseire, azaz egy igen tartalmas és változatos postás életútra hívták fel a figyelmemet. Sajnos a szaklap 1944 decemberében megszűnt, s ezzel a dr. Forster Károlyra vonatkozó információáradatnak is vége szakadt.

A kutatás folytatásához ki kellett lépnem a múzeum kapuján, de hiába faggattam telefonon a szülőfalujában, illetve a Budapesten élő Forster családok tagjait, hiába kutattam a Magyar Országos Levéltár postai anyagában és a Hadtörténeti Levéltárban, dr. Forster Károly családjára, 1945 utáni életére nem tudtam fényt deríteni. A kíváncsiság azonban nem hagyott nyugodni, úgy éreztem, hogy egy ilyen sokoldalú, nagy tudású postás szaktekintély, akiben a vezetőség a Postás Szaknaptár szerint már 1933-ban a magyar posta egyik legkomolyabb értékét látta, nem tűnhetett el nyomtalanul.

Visszatértem tehát a kiindulóponthoz, kapaszkodót újra saját házunk táján kerestem, és csodálatos módon a megoldás kulcsát a Postamúzeum könyvtárában találtam meg, ahol a fennmaradt korabeli telefonkönyvek tanúsága szerint dr. Forster Károly a XI. kerületi Szüret utca 5-7. szám alatt lakott. S amikor információért a XI. kerületi Polgármesteri Hivatal anyakönyvi és népesség-nyilvántartási csoportjához fordultam, legnagyobb örömömre a Szüret utcai ház lakóinak adatai között megtalálták dr. Pázmándi Gáborné Forster Ilona nevét.

A várakozással teli telefonbeszélgetés után, amikor kiderült, hogy Ilonka dr. Forster Károly lánya, és még aznap délután hajlandó fogadni lakásában, édesapja lakásában, úgy éreztem, a jószerencse mellém szegődött. Nem csalódtam! A lelkes és készséges fogadtatás, az asztalra gondosan előrakott könyvek és dokumentumok, a szívekből feltörő emlékek mind azt bizonyították, hogy a család dr. Forster Károly dokumentációs és tárgyi emlékei mellett szellemi hagyatékát is megőrizte.

E hagyaték különlegessége a teljességében rejlik: a bölcsőtől a koporsóig, a születési anyakönyvi kivonattól a gyászjelentésig tart, s a kettő között ott van minden olyan dokumentum, okmány, hivatalos irat, amit dr. Forster Károly nevére élete folyamán kiállítottak, minden kitüntetés, amiben részesítették. Egyediségét pedig az adja, hogy dr. Forster Károly élete fontosabb eseményeit pontosan dokumentálta, például szeretteinek katonasága minden állomásáról levelezőlapot küldött; hadifogsága alatt naplót vezetett; nemzetközi kiküldetései alkalmával jegyzeteket, beszámolókat készített, családjának levele126