Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Csécs Teréz: Posták, postások és a Tudományos Gyűjtemény

Kelecsényi János Ipolyság (Hont vm.): „Ipoly Ságh magyar m[ező] v[áros] Váczhoz észak nyugotra 5 mértföldnyire. (...) Van kath. paroch. temploma, ’s a’város közepén a’ félig épült vármegyeház...; póstaháza, patikája, több uradalmi épületek és boltok. ”25

Komtsay János forrói (Abaúj-Toma vm.) postamester nevét valószínűleg elírták az előfizetési jegyzékben, mert ebben az időben (1806 és 1826 között) Konecsny János volt a posta tulajdonosa, aki Szebenyi Sándortól öröklési jog nélkül vásárolta meg a postát, és 1826-ban 4000 Guldenért adta tovább. Az iratok szerint „Konecsny János az uradalom régi tisztviselője, alkalmazottja volt, a garadnai birtokrész »cirkulátora« ”, megbecsült tisztviselő, de nem nemes (1791-ig csak nemesek tölthettek be közhivatalokat). A posta Kassa város magisztrátusához és a Kassa kerületi postaprefektussághoz tartozott, 1794- ben nyitották meg.26 Fényes Elek szerint „Postaállások ... Miskólcz vagy Pest felé H. Némethi IV2; Forró IV2. ” Ugyanebben a kötetben Forrót ismertetve: „Kassához 12 órányira a pesti országúiban... Vendégfogadó. ” Postát itt nem ír.27

Markovits Mártonná Pap Anna a postamestemé Bártfa (Sáros vm.) szabad királyi város postahivatalában, amely a megye leírásánál a postaállások felsorolásában: „ Galiczia felé Temye 1; Bártfa IV2” postaállásra fekszik.28 29

Postai tisztviselők

Kilenc postai tisztviselővel találkozunk, közülük 4 élt Budán (Náthy előtte szegedi illetőségű volt), 1 Pesten, 1 Pozsonyban, és egyről, Piringer Mátyásról nem tudjuk, hol lakott. A postai hivatalnokoknak a magyaron kívül még a latin és német nyelvet is ismerniük kellett, hiszen a vényeket ezeken a nyelveken kellett kitölteni, így joggal számíthatjuk őket az értelmiséghez.

ATudományos Gyűjtemény 1817-ben, „az első esztendejében már 800 egynéhány T. T. Előfizetőket 's Olvasókat talált” - írja a kiadó, Trattner János Tamás az első évfolyam 11. szám 133-134. oldalán közölt előfizetési jelentésében. 1822-ben 881 (977?) előfizetője volt, majd folyamatos csökkenéssel 1829-ig 618-ra, több mint az egynegyedével fogyott. Nem tudjuk eldönteni a hiányos adatok miatt, hogy saját maguknak megrendelt példányról lehetett-e szó ezekben az esetekben (kivéve a több példánnyal jelölteket, ahol biztosan előfizetés-gyűjtésről vagy expediálás miatt kapott ingyen példányokról van szó).

Postatisztek voltak: Kalchbrenner János, Linké Antal (Lincze), Paukert, Piringer Mátyás és Zerdahelyi Sándor; járulnok (accessista) Náthy [Nátly] József9 (1829); controlór (ügyelő) Vojtsek és Nátly József szegedi postás korában (1822-1826); expeditor (kiadó) Mocsy Elek.

A budai főpostahivatal munkatársai közül Kalchbrenner János főpostatiszt 1821 és 1823 között szerepel a prenumeránsok között, Náthy József, aki 1822-1826-ig, öt éven át szegediként szerepel, 1829-ben még egyszer előfordul az előfizetők között a budai főpos25 Fényes Elek i. m. 2. kötet. 149. p.

26 Kamody Miklós: Forró mezőváros postaviszonyai a XIX. században. Borsodi Levéltári Évkönyv II. 1979. 43-52. p.; Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története. Hermán Ottó Múzeum. Miskolc. 1989. 49-56. p. (Borsodi Kismonográfiák 22.)

27 Fényes Elek. i. m. 3. kötet. 12. p.; illetve uo. 38. p.

28 Fényes Eelek. i. m. 3. kötet. 242. p.

29 Neve helyesen Nátly.

213