Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Jakab László: Crossbar központok áramellátása
Jakab László Crossbar központok áramellátása 1970 előtt Magyarországon 7A típusú elektromechanikus rotary távbeszélőközpontok működtek, amelyeket motordinamók vagy szelén egyenirányítók tápláltak. A hálózat kimaradása alatt a központok megszakításmentes táplálását ólomakkumulátorok biztosították. A savas Planté akkumulátorok lemezeit üvegkádba vagy ólomlemezzel bélelt fakádakba szerelték. A fentiekről az 1992-es évkönyvben találunk részleteket. A hetvenes évek során a távbeszélőközpontokban és azok áramellátásában is jelentős változások történtek. A BHG 1968-ban kötött műszaki együttműködési szerződést a svédországi Ericsson céggel az AR típusjelű crossbar rendszerek szállítására, illetve gyártására. ABHG-Ericsson együttműködési szerződés az áramellátásra nem terjedt ki. Az AR központok gyártása 1971-ben indult meg, és a BHG az első hazai szállításoknál, valamint az exportszállításoknál a VBKM Anód Gyár által már korábban is gyártott, pótcellás áramellátó rendszerének korszerűsített változatát alkalmazta. Hosszú távon a posta a szigorú tranziens és egyéb műszaki követelményekre való hivatkozással a pótcellás rendszert nem fogadta el. Ezért az eredeti Ericsson megoldáshoz hasonlóan ún. soros konverteres áramellátó berendezések hazai megvalósítására irányuló fejlesztést kezdeményezett. A feladat tirisztoros egyenirányítók és DC/DC átalakítók (soros konverterek) kifejlesztésére vonatkozott. A tirisztorok csak a 70-es években jelentek meg Magyarországon, így a gyártóknak - figyelembe véve az akkori alkatrészellátási lehetőségeket is - nem volt könnyű dolguk. Az importkorlátozások miatt csak hazai vagy keleti gyártású alkatrészek beépítéséről lehetett szó, és a szakirodalom is nehezen volt hozzáférhető. A Postavezérigazgatóság irányításával a Híradótechnikai Vállalat (HTV) és a Villamosipari Kutatóintézet (VKI) kifejlesztette a kis teljesítményű VST, a középteljesítményű VST- VSK-VSE, valamint a nagy teljesítményű HTE- HTK-HB-HA-HC típusú szekrényekből álló távközlési áramellátó rendszereket. A fejlesztés rendszertechnikai alapját az Ericsson soros konverteres rendszere képezte. Az akkor korszerűnek számító tirisztoros főáramkörű töltő- berendezések gyors és pontos szabályozást biztosítottak. A 22 cellás akkumulátor optimális pufferfeszültségén 49 V üzemi feszültséget kaVST-1 kis teljesítményű egyenirányító 49
