Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Pataki Klára–Németh Enikő: Historia domus – Postamúzeum, 2002

Kovács Gergelyné: Talán két képeslapot: a Győr-Moson-Sopron megyei piciny falu, Beled postahivatalát a távvezetékhuzalokat összegyűjtő tetőtartóval és az elegáns Herkulesfürdő postahivatalának fényképét. Aztán Ady Endrét 1898- ból a debreceni Reggeli Újság szerkesztőségében készült fényképével. Telefonál, talán akkor írta meg magában az interurbán telefonról szóló szellemes és jövőbelátó versét. A Telefonhírmondó 100. évfordulójára 1993-ban kiadott alkalmi levelezőlapot, amelyet éppen a mi múzeumunkban bocsátottak forgalomba, és talán bemutatnánk a Standard telefonreklámokat és éppen az elmúlt években felszámolt telefonikresítést propagáló nyomtatványokat a 30-as évekből.

Bodnár László: A második fejezetben találjuk a személyes emlékek gyűjteményének bemutatását is, éppen az elmúlt évben megjelent XX. századi mérnökportrék sorozat anyaggyűjtési nehézségeit ismervén csodálkoztam rá örömmel, hogy ebben a gyűjteményben láthatjuk a mindannyiunk által csak Borsos Karcsi bácsinak nevezett, nemrég elhunyt kollégánk mérnöki oklevelét 1935- ből és a máig egyetlen Nobel-díjas postamérnök, dr. Békésy György emlékszobáit a diósdi múzeumban. Mikor állították fel ezt a gyűjteményt, és milyen múzeumi emlékek fűződnek hozzá?

Krizsákné Farkas Piroska: 1987-ben hoztuk létre a személyes emlékek gyűjteményét, mert úgy éreztük, hogy a szakmai közösség minden egyes tagját név szerint, emlékeivel kell megőrizni a múzeumban. Voltak és vannak családok, ahonnan szinte teljes hagyatékot kapunk, így Borsos Károly nem csak okmányok, iratok, könyvek, hanem saját maga tervezte bútoraival is beköltözött a múzeumba. Ilyen Békésy György is, akinek Honoluluból hazahozott hagyatékához az elmúlt évben megérkezett a diákkora óta kabalaként használt mikroszkóp, amely most a Postamúzeum kiállításában látható. Mégis a jelenlévők figyelmébe a Puskás Ferenc 1880-as években Párizsban készült úti írókészletét szeretném ajánlani, amely az elmúlt év egyik kitüntetett restaurátori munkájával újult meg.

Bodnár László: Hatalmas anyagot ad közre a művészeti emlékek gyűjteménye, ahol barangolhatunk festmények, grafikák, kisplasztikák, fényképek között, s mi több, Klösz György és Erdélyi Mór neves fotóművészek képei végigkalauzolnak 1906,1910 és 1920 új létesítésfi távközlési objektumain. A második fejezet a telefonkártya-gyűjteménnyel zárul. Ezekből a gyűjteményekből van-e valami, amit most érdemes kiemelnünk?

Kovács Gergelyné: Talán a fényképek közül a millenniumi távíró- és távbeszélőcsarnokot kellene bemutatnunk, hiszen miként a közlekedési csarnok, ez is múzeum számára épült, s ha a magas talajvíz miatt nem ítélik lebontásra, talán most falai között rendeznénk meg ezt a bemutatót. Ha telefontörténeti telefonkártyát kellene választani, a Baross Gáborról kiadottat választanám, hiszen mindannak a távbeszélő-fejlődésnek, amit a 120 esztendő alatt végigkövethettünk, Baross Gábor teremtette meg az alapjait az 1888-ban hozott törvényével.

Bodnár László: A harmadik fejezet az irodalom és bibliográfia közreadása. A Postamúzeum könyvtárában őrzött könyvek, folyóiratok és telefonkönyvek jelen25