Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Angyal Erzsébet: A magyar bélyeggrafika és a grafikai gyűjtemény

írásai ugyanott, Gönczi Gebhardt Tibor, Dudás László vagy Kass János bélyegtervezői te­vékenységét bemutató írások a Magyar iparművészet utóbbi számaiban. Az a tény is fontos, hogy a jelentősebb bélyegtervező grafikusokat a korábbi kiadású lexikonokkal szemben már számon tartja a Kortárs magyar művészeti lexikon.2 A bélyegtervezők megismertetésé­hez hozzájárult a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Bélyegmúzeum kiállítás-sorozata is. Mit kell még tudnia egy bélyegtervező grafikusnak azon túl, amit a grafikusművészek tudnak? Egyáltalán művész vagy mesterember-e? Hogyan tudja megteremteni az egyen­súlyt a megadott téma, a kötelezően hangsúlyozandó részletek, a tiltott és kötelező motívu­mok, nem egyszer a segítségül vagy korlátozásként kézbe kapott képi forrás felhasználása, a kötött, szinte parányi méret, a kiválasztott nyomtatási eljárás, a színek választásának ese­tenkénti megkötése, a feliratok mennyisége, mérete, tipográfiája között? Ha sikeresen, ak­kor bélyegszerű, egyúttal művészi kisgrafika születik, ha nem jön létre az egyensúly, a bé­lyeg mérsékelten alkalmas alapfunkciójának ellátására, vagy esztétikuma szenved csorbát. A bélyegnek gyakran emlegetett másodlagos funkciója az országimázs-teremtés. Minthogy a bélyegkiadás állami monopólium, a bélyeg milyensége, a bélyegkép által sugallt szellemiségnek hasonulnia kell a hivatalosan elfogadott normákhoz. Ez jele­nik meg a megrendelő megkötéseiben, a pályaművek kiválasztásában, talán még a pályázatra felkért grafikusok személyében is. A sok kötöttség miatt csak a leg­markánsabb művészek egyénisége tud átütni az alkotásokon. Szeren­csére erre sok magyar bélyeg szol­gál példaként. Helbing Ferenc, Tóth Gyula, Légrády Sándor, Nagy Zol­tán bélyegeit ránézésre nevesíteni lehet. Pregnáns ellenpélda viszont az 1945-ös Vértanúk bélyegsor, amelynek nyolc eltérő bélyegképű címletéről alig mondanánk meg, hogy hét különböző tervező mun­kája. Itt minden bizonnyal, mint más esetekben is, a túl részletes elő­írás uniformizálta a bélyegeket. Arra is van példa, hogy a tervező túlzott szabadságot kap bizonyos kérdések eldöntésében, így fordul­hat elő, hogy a használhatóságot kockáztató méretű vagy az érvény­telenítés nyomát nem mutató sötét színű lesz a bélyeg. Egy-egy bélyeg kibocsátását megelőzően a posta általában több 2 Legalábbis az eddig megjelent I. kötet. ? 945. Vértanúk bélyegsor 149

Next

/
Thumbnails
Contents