Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Angyal Erzsébet: A magyar bélyeggrafika és a grafikai gyűjtemény
grafikust kér fel bélyegterv készítésére, s a beérkezett pályamunkák közül választja ki - esetleg bizonyos változtatásokat kérve - a számára leginkább megfelelőt. így készül el az ún. kiviteli terv, a többi vázlat.3 A posta megvásárolja az el nem fogadott pályaművek közül a legjobbnak minősített vázlatokat is, amelyek a kiviteli tervvel együtt a Bélyegmúzeumba kerülnek. Tervrajzgyűjteményünk ilyen módon igen gazdag, de korántsem teljes. A vázlatok tekintetében ez természetes, hiszen a meg nem vásárolt tervrajzok a tervező tulajdonában maradnak, közülük többet évek múlva ajándékként vagy vásárlás útján szereztünk meg.4 A kiviteli rajzok esetében bonyolultabb a helyzet. Az 1930-as múzeumi megnyitást több mint egy évtizeddel megelőzte mindazon anyagok gyűjtése és beszerzése, amelyek őrzése a Bélyegmúzeum feladata. A Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium 1438/ 1928. számú ügyiratának tárgya: az Állami Nyomdában levő bélyegrajzok, kísérleti nyomatok stb. átengedése a posta Bélyegmúzeuma részére. Mint az ügyiratból kitűnik, a több mint félszázados hazai bélyeggyártás múzeumnak szánt anyagának egy része a posta vezérigazgatóságán, más része az Állami Nyomdában található, s mint végül kiderül, együtt sem hiánytalan. Az el nem kallódott hiányzó darabok az idők során felbukkantak, s jó esetben a múzeumba kerültek.5 Azt, hogy hány kiviteli rajzzal lenne teljesnek mondható a gyűjtemény, nem könnyű, nem is lehet megválaszolni. Kiindulásként azt kellene tisztázni, hány bélyegkép létezik. Nem annyi, ahány bélyeg, hisz a címlet-, szín- és feliratváltozatok más-más bélyeget jelentenek, de azonos bélyegrajz alapján készülnek. Azt, hogy a bélyegképek számbavétele gondot jelent, az is bizonyítja, hogy a magyar katalógus szerkesztői a többször felhasznált bélyegképek esetében nem tudták érvényesíteni az azonosnak tekintett bélyegképek egységes és következetes jelölését. A felülnyomott bélyeg új bélyeg, a felülnyomásnak vagy van, vagy nincs fennmaradt grafikai, illetve tipográfiai alapja. A több bélyeghez használt búzakalász, illetve búzakéve felülnyomás tusrajza például fennmaradt, gyűjteményünkben vázlatai is megtalálhatók, s azt is tudjuk, hogy grafikusa Bokros Ferenc volt. Ugyanígy birtokunkban van lefedő gilosminta-rajz, valamint feliratok az Ikarusz-portó bélyeghez. Felülnyomás nélkül Első felülnyomás A felülnyomás rajza Második felülnyomás 3 Beleértve a kiválasztottnak a pályázatra benyújtott, de a gyártáshoz képest még nem végleges változatait is. 4 Egyik legjelentősebb szerzeményünk Helbing Ferenc tervrajzainak 1964-es megvásárlása. 5 Példaképpen megemlíthetjük, hogy 1994-ben sikerült megvásárolnunk az 1916-os Koronázás elnevezésű kétcímletű bélyegsor kiviteli rajzait. 150
