Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Borsos Károly: Történelmünk önkényes elemzése
egyebek között a tervezési módszerek tökéletesedésében kell keresni. Régen egy beépítési pályázat kiírásában meg volt adva, hogy mely pontokról nézve kell 1,6 m szemmagasság mellett távlati képet szerkeszteni, ma a területről gusztusos makett készül, erről madártávlati képet adó fénykép, természetesen a legjobb árnyékhatást adó megvilágítás mellett. A valóságban a Naphoz képest a Hold mozog, sőt felhők is zavarhatják a megvilágítást, de a legnagyobb baj az, hogy ritkán szemléljük városainkat helikopterről. Történelmünk nem az, amit tanultunk Valamilyen céllal mindig egy torzót állítunk magunk elé, és azt olyan oldalról világítjuk meg, hogy az bizonyos szemszögből nézve szép legyen. Ez a módszer egyre kevésbé vezethet eredményre, hiszen egyre több információ jut el az olvasóhoz, egyre növekszik a tanított, illetve az agyakba betáplált ismeretanyag és az elérhető, a felsorolás örömét hozó információk közötti űr, kialakul a bizalmatlanság. A bizalmatlanság természetéhez tartozik, hogy fokozatosan terjed, mindenre kiteljed. A bizalmatlanság kialakulásának elkerüléséhez nem elegendő az igazság állítása, hiszen például történelemtanításunkban a legtöbb tanított esemény ténylegesen meg is történet, az esemény magyarázata is valamilyen szempontból elfogadható, de kérdéses lehet, hogy jogos volt-e az eseménynek a környezetből való kiemelése, hangsúlyossá tétele. A tények arányainak megítélésében vannak és voltak a problémák. Azt, hogy milyen mértékű lehet az aránytalanság, arra talán legjobb példa a Falkland-válság ügye. A rádió- és televízió-riporterek szíve szakadt meg azért, mert 240 angol katonát hiába vár haza anyja, menyasszonya, gyermeke, már az is fájt, hogy angol tankok is felszaggatták a juhok legelőit. Sok szó esett arról, hogy mit mondott a Cantenbury-i érsek az ünnepi istentiszteleten, és a miniszterelnök asszony mennyire vonta fel szemöldökét. Nem mintha számunkra érdektelen volna, hogy mi történik tőlünk 18 000 km távolságban 1800 angol állampolgárral, hogy miként válnak be a korszerű harcászati eszközök, de azt aránytalanságnak kell tartani, hogy minderről az elmúlt félév alatt több szó esett, mint az 1,8 millió erdélyi magyarról az elmúlt 30 év, tehát 60-szor annyi idő alatt, akik egyébként 1/100-adnyi távolságban élik nehéz életüket. Az aránytalansági tényező így 60x100 = 6xl06. Erdélyben nem a juhok legelői vannak feldúlva, hanem az embereknek nincs kenyere, iskolája, szabadsága. Itt most nem irredentizmusról van szó, hanem arról, hogy minden állampolgárnak, tehát a nemzetiségeknek elvitathatatlan joga nevük, nyelvük, vallásuk szabad használata és gyakorlása. A nemzetiségek, így a magyarok jogait a trianoni békeszerződés, az 1945-ös békeokmány, a lenini nemzetiségi elvek, a helsinki okmányok felfogása, továbbá szövetségi kapcsolatok biztosítják. Ezek figyelembevételével, ha összehasonlítjuk Magyarország 1920- ig folytatott nemzetiségi politikájával, akkor megállapítható, hogy régen nem voltak a nemzetiségi jogok olyan egyértelműen meghatározva, mint az utolsó 60 évben, így a jogok megsértése inkább emberiesség szempontjából történt, mint nemzetiség éllen. A nemzetiségek elleni cselekedetek semmi esetre sem államhatalmi intézkedésekből származnak, hanem általában egyéni hozzá nem értés következményei. A nemzetiségektől lakott városokban az építkezések legalább olyan mértékűek voltak, mint a magyarok lakta területeken. A gazdasági terhek egyformán sújtották az egyes társadalmi osztályokba 142
