Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Lukács Klára: Kossuth Lajos postajegye
A korona magasságában 1848. III. 15. dátuma alatt a Szabadság felirat foglal helyet. A Szerelem szó alatti torzképszerű fejvázlaton a postajegy-kérdés megvalósításának legfőbb irányítója, Länderer szakállas arcmása ismerhető fel. A bal széljegyzetek közül a legfontosabb a római VI. számjegy, mely VII-re van kijavítva az arab 3 jelzéssel együtt, s június -július harmadikét jelenti. A bélyegrajz készítésének ez lehetett az ideje. A Szabadságról meg nem csoda, ha a húszéves művésznek a Szerelem jutott az eszébe, amire nemcsak a legfelső részen látható női lábszár utal, de a Mitzi név és a legalsó rokokó dáma vázlata is. A Mitzi alatt postakürtök vannak, az egyiken huszárcsákós női alak karddal. A postakürt motívuma viszont lemaradt a végleges tervezetről. A rajzlapról az is megállapítható, hogy a vésnökök magasnyomásra szánt dúcokat véstek róla. Az utasítás az volt, hogy a keretet vörösen, a címert zölden nyomják fehéren hagyva a középrészt, hogy így a nemzeti szín érvényesüljön. Az ilyen lemezek úgy készültek, hogy a réz- vagy acéllapokat egy habverőhöz hasonló üstbe öntött, lágy szurokba ágyazták, amely megkeményedve a vésési művelet forgatása közben a lapokat nem engedte elmozdulni. A fémlapokat mastix-gőzzel befüstölték, hogy arra tűvel a tükörmintát előrajzolhassák. Marschalkó Béla mikroszkopikus vizsgálattal kimutatta, hogy a rajzlap színoldalán látszó sárgulás szurkos füsttől származik, melynek szemcséi a papírrostok mélyébe telepedtek. A hátoldali alsó folt pedig felületen lévő szurkos érintés nyoma - valószínűleg a vésnök vagy nyomdász piszkos kezétől származó daktiloszkópia. A korabeliség bizonyítéka az is, hogy a papír sárgulása nem faanyag (lignit) oxidációja folytán jött létre, hanem a vésnöki szurok behatására. A fafoszlatással készült papírost egyébként is 1868-ban találták fel Németországban. Az 1848-ból származó rajzlapon tehát lignit-anyag nem szerepelhet. A kénsavas vizsgálat igazolta, hogy Than Mór lapja tiszta rongypapír. ”2 „A rajzlap hátoldalán a »Lieber Herr Urschitz!...«feliratot láthatjuk. Than közvetlenül Urchsitz felügyelete alá tartozott. A bélyegterv tehát a Bankjegynyomdában született, rajzdeszkára felragasztott rajzlapon, amelyet késsel vágtak körül. A postajegyről vésett lemezek egész bizonyosan a Bankjegynyomdában őrzött többi lemezzel és rajzzal együtt vándoroltak Aradig. A lemezeket útközben megdézsmálták egyrészt a fejszés románok, másrészt az osztrák katonák. Kerschek Jakab újaradi postamester ilyen zsákmányoló osztrák katonától bankjegynyomdai rézlemezeket vásárolt. Ezekből 33 darab a parlamenti múzeumba került. Sajnos a postajegy lemeze nincs közöttük. 1848 novemberében a postaügyeket már katonailag vezették. December 9-én a Honvédelmi Bizottmány megbízta ugyan Pulszky Ferencet az ipar, kereskedelem és közgazdászat ügyeinek intézésével, de akkor már a bélyeg megvalósítása igen kis üggyé zsugorodhatott össze. Még szerencsének mondható, hogy Urschitz Jakab, a gondos és körültekintő művezető, amikor a móri csata után, karácsony előtt az összes bankjegy készítő kelléket sebtében összepakolva a kormánnyal Debrecenbe távozott, zsebnagyságúra összehajtogatva magával vitte a Than-féle rajzot is. ”3 2 Bélyegmúzeum okmánytára. 30.273-30.283. 3 Filatéliai Szemle. 1954. 12. szám. 97
