Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998

Urbán Gyöngyi: Postakürt Galéria

Szedliczky József bár végleges illetékföldet nem, megfelelő épületet kapott a Tetemvár felé vezető új út mellett. Az illetékföldek kiadását csak 1818-ban rendezték, a miskolci postamesterek ettől kezdve bérelhettek évi 1 arany jelképes összegért postaföldet és legelőt 1913-ig.

Szedliczky Józseftől 1818. január 1-jén a fia, István vette át a posta tulajdonosi jogát. Ő kifizette az apja térítetlen postadíjait, így 1820-ban megkaphatta a vármegyei kinevezést. 1829-ben Szedliczky István 12 000 Ft-ért eladta a miskolci postát Duronelli Andrásnak, akitől 1845-ben fia, Alajos örökölte meg.

A reformkori postai rendtartások két postajáratot különböztettek meg: a rendszeres járatokat, az ordináriákat és a rendkívüli járatokat, a stafétákat,. Az ordináriák meghatározott útvonalon és időben, a staféták az utazók vagy szállítók rendelésére közlekedtek. A levélposta- j áratok leveleket, nyomtatványokat (könyv, folyóirat, hírlap, kotta, réz- és kőnyomat) szállítottak, de ahol kocsiposta nem működött, ott pénz- és csomagküldeményeket is. A levélszállításban gyakran változtak a tarifák és a fizetés módja is.1751-1817 között a félportós fizetés volt érvényben, a portó felét a feladó, a másik felét a címzett fizette. 1817-től a vagylagos portózást vezették be. Mindenképpen a feladó fizette a külföldre szóló vagy a belföldi, de tértivevényes vagy ajánlott levelek díját. Ekkor jelentek meg az első levélszekrények. „Azon levelek számára, melyektűl a taxa csak kézhez adáskor fog fizettetni, bizonyos ládák lesznek a postahivataloknál, hogy azoknál minden időben be lehessen őket dobni, ameddig a posta- hivatal nyitva áll. ” A postahivatalok székhelyén használatukat 1830-ban tették kötelezővé egyidőben a levelek házhoz kézbesítésével. A feladó rendelkezhetett úgyis, hogy levelét postán maradó küldeményként (post restante) kezeljék.

A postaállomások még a XIX. sz. elején is több kiváltsággal rendelkeztek: mentesek voltak a katonai beszállásolás, a közmunka, a vám-, a híd- és a révpénzek fizetése alól, ennek jeléül az uralkodó címerével voltak megjelölve.

Az osztrák kocsiposta-igaz- gatóság 1825-ben új, menet- rendszerű gyorskocsi-közlekedést szervezett, mely 5 utassal éjjel-nappal közlekedett Bécs és Buda között. A korábbi gyorskocsi levélszállító postakocsiként működött tovább heti 3^1 alkalommal, de új járatok felállítására nem került sor, az igényeket a magánvállalatok elégíKiállításrészlet II.

68