Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998

Kisfaludi Júlia: Új időszaki kiállításunk: 1848-as levelek

másnak mint magát nyílt rendelettel kimutató futárnak tovább küldésére legyen kiállítan- dók. K. biztos urat oda utasítom, miszerint kellőleg intézkedjen, hogy a futárok számára Pest-Kolozsvári útvonalon Erdély határába fekvő minden állomásán s a mind a többi hatóságoknak egész eddig kiállítandók legyenek. ”

November 29-én az alsó-lendvai postahivatal jelentette, hogy Perczel Mór Letenyére helyezte főtáborát, ezért a naponkénti „nyargalás” (futárposta) megszűnt. A postahivatal utasítást kért az ajánlott tértivevényes küldemények átrovatolására Letenyére.

Bem tábornok, akit 1848. november 29-én neveztek ki az erdélyi sereg parancsnokává, december 9-én Szilágy Somlyón állomásozott. A postahivatal „hivatalos jelentést" adott ki, amely szerint az addig hetenként kétszer közlekedő futárpostát naponta, este 10 órakor indította. A jelentést valamennyi postaútvonalon fekvő hivatal - Déda, Margittá, Székely- híd, Nagyiéta, Hosszűpályi - láttamozta és véleményezte: „Kérdés ki álljon az Uly rendkívüli, s a felsőbbség által még nem is parancsolt extra lovagoltatásért? Kifogja ezeket a minden napi lovaglásainkat fizetni?”

A feladó számos esetben a helység bíróját kérte fel a küldemény lovas postával történő továbbítására: „Kétyi bíró felelet terhe alatt egy lovas postán Szegszárdra küldje” - olvasható utasításként Paczolay György szolgabírónak Stankovánszki Imre főispánhoz írt levele borítóján.

1849. január 5-én Windischgrátz herceg tábornagy seregével bevonult a kiürített fővárosba, a kormány Debrecenbe költözött. Törökszentmiklós térségében csapatösszevonások folytak, a helybeli posta tábori postaként működött.

1848 végén, 1849 elején a hadi események következtében egyre gyakoribbá vált a rendőri hatóság cenzúrája, a levelek, levélnyalábok, hírlapkötegek feltartóztatása, megAz osztrák tábori posta megtámadása

40