Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998

Kisfaludi Júlia: Új időszaki kiállításunk: 1848-as levelek

postájának vezetője a horvát postaügyeket felügyelete alá vonta. Hajnik Pál országos rendőrigazgató falragaszokon értesítette a lakosságot a bécsi eseményekről és arról, hogy a király Jellasic tábornokot nevezte ki új császári biztosnak. Horvát nyelven kiadott proklamá- ciója a postajövedelem beszolgáltatásáról, a kimutatás az átadott jövedelmekről szól.

A magyar kormány a kivívott függetlenség megvédésére hozta az 1848. évi XXII. törvényt az önálló hadsereg felállításáról. 1848. április 20-án megalakult az Ideiglenes Országos Nemzeti Orseregi Tanács. Május 7-én V. Ferdinánd utasította a Magyarországon és hozzá tartozó részeken állomásozó főhadparancsnokokat, hogy engedelmeskedjenek a magyar kormány hadügyminiszterének, Mészáros Lázárnak, akit április 7-én nevezett ki az uralkodó. Mészáros egy 10 000 főből álló önkéntes sereg felállításáról határozott. Kossuth Lajos indítványára a képviselőház július 11-én 200 000 újoncot és 42 millió forint hitelt szavazott meg. Az önkéntes honvédzászlóaljak száma - Kossuth szeptemberi toborzó kőrútjának is köszönhetően - a hó végére 30-ra nőtt. Kossuth pénzügyminiszterként az anyagi hátteret biztosította, majd a Honvédelmi Bizottmány elnökeként a honvédsereg irányítását is ellátta. Ennek a korszaknak rendkívül gazdag dokumentációs anyaga maradt fenn (95-118).

A postaigazgatás a postai szolgáltatás fenntartása miatt a postások felmentéséről intézkedett. 1848. július 5-én Batthyány Lajos miniszterelnök rendelkezett. Szeptember 14-én kelt rendelete kategorikusan kijelenti, hogy „1. § minden fokozatú nemzetőrségi szolgálat alól felmentetnek: ... h) postaállomásokon kün hivataloskodó expeditorok vagy ezek nélküli postamesterek. ... 2. § f) postahivatalok igazgatói és postamesterek”. Mindezek ellenére Bölcs Lajos vasvári postamester egyedi kérelmet küldött a minisztériumnak, hogy „a haza megmentésében fegyveresen részt kíván venni, maga helyett és jelen tiszti minősítése meghagyása mellett magát az ujonan alakulandó lovasezredek egyikébe vagy pedig a 6. sz■ huszárezredbe besoroztatni kéri

1848. szeptember 16-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány. Miután október 2-án Batthyány Lajos gróf lemondott miniszterelnöki megbízatásáról, V. Ferdinánd király október 4-én kinevezte báró Récsey Adám táborszernagyot miniszterelnökké, október 3-án lellasic bárót a magyarországi haderő főparancsnokává. A képviselőház törvénytelennek nyilvánította az ellenjegyzés nélküli kinevezést. 1848. október 8-án az Országos Honvédelmi bizottmányra ruházta át a végrehajtó hatalom gyakorlását, Kossuth Lajost nevezve ki a bizottmány elnökének. November 28-án Kossuth Lajos megbízta Madarász Lászlót a Belügyminisztérium rendőri és postaosztályának vezetésével. Klauzál Gábor lemondása után eddig az időpontig az átmeneti postaigazgatás ügyeit Ambrus Mihály intézte. A bizottmányhoz novemberben írt levele tanúsítja, hogy a postaügyekben milyen nagy áttekintése volt.

Madarász László az Országos Rendőri és Postaosztály vezetését 1848. november 28- án vette át Ambrus Mihálytól. A posta újjászervezését csak december 23-án jelentette a Pénzügyminisztériumnak. Madarász első „Minden főpostaigazgatóságnak” címzett utasítása 15 napon belül jelentést kért a postaállomások és levélszedőségek kezelőiről, valamint arról, hogy milyen feltételek mellett kezelik a postai küldeményeket.

A hadi események alakulása szükségessé tette a nemzetközi postaforgalom megszigorítását. A külföldről érkező levelek kezeléséről az 1848. december 6-án kelt iratban rendelkeztek.

1848. december 7-én a magyar országgyűlés trónbitorlónak kiáltotta ki I. Ferenc Jó35