Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Kisfaludi Júlia: Új időszaki kiállításunk: 1848-as levelek
zsefet. Windischgrätz december 16-án átlépte a magyar határt. A Dunántúlért folyó küzdelem, a sikertelen béketárgyalások a főváros feladásához vezetettek. Szilveszterkor az országgyűlés két házával tartott közös ülése Kossuth indítványára úgy döntött, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány az országgyűléssel együtt Debrecenbe költözik. A Windischgrätz herceggel folytatott béketárgyalások nem jártak eredménnyel, az osztrák seregek 1849. január 5-én bevonultak Pestre. Amikor Kossuth Lajost kormányzóelnökké választották, Szemere Bertalan vezetésével ismét miniszteri kormány alakult. A debreceni református nagytemplomban április 14-én hirdették ki a függetlenségi nyilatkozatot, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Ezt az országgyűlés április 19-én fogadta el. Duschek Ferenc pénzügyminiszteri államtitkár 1849. április 17-én kelt irattal kapott megbízást Kossuth Lajostól a postaügy vezetésére. Azt azonban csak május vége felé már mint miniszter vette át a közlekedési tárcától. 1849. április 24-én, Pest felszabadulásakor, Buda visszafoglalására készülve (május 21.) az alábbi rendeletet adták ki: „Az eddig Debrecen és Pest között szokásban volt naponként egyszeri postajárat 1849. évi május 1-től kezdve addig, míg az országgyűlés és a kormánynak székhelye Debrecen városa leend, naponkénti kétszerre átváltoztatván. A feladási idő Debrecen reggeli 9 órától 1 óráig, délután 3 órától 6 óráig határoztatott. ” A fennálló szabályok szerint minden postakocsisnak postasíppal kellett rendelkeznie. A főpostaigazgatóságoknak megküldött és a Közlönyben is megjelent rendelet az 1848. 21. törvénycikkre hivatkozik, hogy „ezen rendelet vétele napjától számítandó 15 nap alatt a postalegények, kocsisok postasípjaikat egyedül nemzeti színűvel ékített szalagon (zsinóron) hordják”. A császári csapatok fennhatósága alá került magyarországi területeken az igazgatást Windischgrätz ideiglenes érvénnyel és katonai szempontok figyelembevételével szervezte meg. „Magyar királyi ideiglenes polgári közigazgatás ” néven bizottmányt hozott létre. A postaügy irányítását, ha csak rövid időre is, de ismét Bécs vette át. Az ügyek vitelével gróf Almásy Móri- czot, a magyar kamarai ideiglenes kormányzót bízták meg, aki körrendeletével (1849. január 30.) visszavonta a magyar kormány „ utolsó törvénytelen intézkedéseit”. A budai főpostaigazgatóság vezetője Biringer Mátyás, mint cs. kir. főpostaigaz- gató írja alá jelentéseit. A teremben a salter fölötti falon postai címertáblák sora érzékelteti a történelmi változást (119-123). A fekete sasos osztrák címertáblákat először saját, egyedi készítésű táblák váltották föl. Különösen érdekes a do- Az óbudai postahivatal címertáblája r0gj postahivatal pajzs alakú cégére, mely36
