Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Borsos Károly: Történelmünk önkényes elemzése
horderejű kérdésekben tehát, veszélyes helyzetekben a nézetek szükségszerűen polarizálódnak, esetleg szakadásig fokozódnak. A magyar átok kifejezés is a fekete-fehér, igennem játék egyik szimplifikációs motívuma. A Habsburg-házzal való 400 éves kapcsolatunkkal kapcsolatban azt valószínűsíteni kell, ha a törökök kiűzése módjukban állott volna, biztosan meg tették volna, ha nem is a magyarok szép szeméért, de a hadi kiadások csökkentéséért és a korona bevételeinek fokozásáért. E korszak befeketítéséért hajlandók vagyunk egy olyan nagyzási hóbortban szenvedő, fizetett besúgót is nemzeti hősnek elfogadni, mint Martinovics Ignác. Az egész Habsburg-uralmat túlságosan leegyszerűsítve folyamatos elnyomásként kezeljük. Természetesen ez így nem igaz, az elnyomás struktúrája igen változatos volt, melynek legsötétebb korszaka 1664-től, a vasvári békétől I. Lipót haláláig tart, kegyetlenül megtorolja a Weselényi-féle összesküvést, tömegével indítanak hűtlenségi pereket protestáns papok ellen, sokat közülük gályarabságba visznek. Az elnyomatás ellen újabb felkelés szerveződik Thököly Imre vezetésével, aki a törökkel is szövetkezik. A török 1683-ban Bécs ellen indul, de vereséget szenved, és megindul aló éves háború, melynek eredményeként Magyarország felszabadul ugyan, de az elnyomatás olyan mértékig fokozódik, hogy elindul a Rákóczi szabadságharc. Elbukását az előző megtorlásokhoz viszonyítva enyhe intézkedések követték, de a magyarok előtt bezárultak a nyugattal való kapcsolatok. A márciusi ifjúság 1848-ban összesen egy politikai foglyot talált börtönben. A szabadságharc elbukását követően Európát is felháborító terrorhullám indul el kivégzésekkel, súlyos börtön- büntetésekkel. A szörnyű megtorlások kora a kiegyezés előtti időkig tartott, 1867 után a helyzet normalizálódott. I. Lipótot és Mária Teréziát nem szabad azonosnak venni, mint ahogyan a két Árpád-házi király, mondjuk Szent László és Kun László sem egyenértékű. Ausztriának a németségből való kiszorítása után Magyarország és Ausztria együttesen kisebb hatalommá vált Németországnál, és mint szövetséges kényszerült bele előbb az első világháborúba, majd egy negyedszázaddal később a két ország a monarchia szét- rombolása következtében külön-külön kényszerült a Német Birodalom melletti háborúba, melynek végén a szövetséges olyan mértékű pusztítást végzett Magyarországon, melyre ellenfél talán sohasem lett volna képes, mivel egy hódító érdekeivel ez ellentétes. 136 A Borsos-hagyaték részét képező bútordarabok a Postamúzeum olvasótermében
