Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Borsos Károly: Történelmünk önkényes elemzése
A velünk egy kategóriába tartozó népekkel tehát jól tudtunk együtt élni, a nagy ellenfelekkel kapcsolatos küzdelmeinket csak túléltük. Nincs szükség arra, hogy történelmünket szétbontsuk fekete és fehér vagy fényes és sötét lapokra, de erre nincs is lehetőség, egyetlen történelem van, a szétválasztás hamisítás. A végletes történelmi szemlélet kialakulása A vasvári béke és az utána következő események súlyosabb kihatással voltak az ország életére, szellemi fejlődésére, mint a mohácsi vész és az ország három részre való tagozódása, mivel az ezt követő időszakban, különösen a török uralom alól való felszabadítás után fokozatosan elzáródtak a nyugat felé vezető utak, és valami sajátos belterjes kultúra alakult ki. A török megszállás első évszázadában, vagyis a reformáció virágkorában a tanulni vágyók szabadon vagy, ha nem is egészen szabadon eljutottak a nyugati egyetemekre, a szellemi élet távoli központjaiba. János Zsigmond gyulafehérvári udvara olyan otthona a reneszánsz művelődésnek, ahova a szélsőséges tanokat hirdető humanistákat nem a gazdagság vonzza, hanem a szabad szellem. Idejött a Servet tanait követő Francesco Stancara és Giorgio Blandrata, Camillo Renato és Laelio Socini antitrinitárius tanait Svájcban átvevő Arany Tamás. Itt van a Wittenbergben tanult Dávid Ferenc, aki nagy hatással működött Lengyelországban is. A nagy gondolkodókon kívül a Felvidéken kerestek menedéket a vallásuk miatt nyugatról kiüldözött, utóbb habánoknak nevezett fazekasok és iparosok. Ők tették a reneszánszot népi közkinccsé itt és a Bethlen Gábor korában történt áttelepítés után Erdélyben. Az Erzsébet-kori Angliában élt Budai Parménus Mihály humanista költő, aki Uj-Fuland meghódításakor halt meg távol mindkét hazájától. Angliában tanult a puritanizmust Magyarországra hozó Szilvásújfalvi Imre, a Báthori Zsigmond követeként érkező Kemendi Kokas Istvánt a királynő személyesen fogadta. Dudith Andor pécsi püspök a tridenti zsinat harmadik szakaszában meghatározó szerepet töltött be. Ha végiggondoljuk, hogy a törökkel küzdő Magyarországra és az éppen formálódó Erdélybe népcsoportok és gondolkodók disszidálnak nyugatról, miközben a kálvinista Genfben Servet alatt fellobban a máglya, a katolikus Franciaországban 1572. augusztus 24-én, Szent Bertalan éjszakáján kiirtják a francia reformátusokat, a hugenottákat, a birodalomban V. Károly császár erőszakkal, fegyverrel akarja Luther követőit letörni, ugyanakkor nálunk Erdélyben 1568-ban a tordai országgyűlés a teljes vallásszabadságot hirdeti meg olyan fokon, mely megfelel a 400 évvel később Helsinkiben tartott konferencia szellemének. E korszakban nemcsak részesei, hanem formálói is voltunk az európai szellemnek, és a tordai országgyűléssel egy időre mi képviseltük a legeurópaibb Európát. E nagyszerű korszakból kevés név közismert, ilyenek például Károli Gáspár, a bibliafordító, Bethlen Gábor fejedelem, annak ellenére, hogy nem bukott el, Zrínyi Miklós, a költő, akiről feltételezhető volt, hogy a vaddisznó bőrébe bújt kamarilla a tragikus hősök rangjára emelte. Az 1664. év szellemtörténetünk tragikus éve. A vasvári béke csalódottságot hozott, Zrínyi Miklós halálával az ország vezető egyéniség nélkül maradt, a Habsburgok hatal137
