Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Borsos Károly: Történelmünk önkényes elemzése
Borsos Károly1 Történelmünk önkényes elemzése avagy törekvés a tények új elemzésére Első előszó Egy anekdota szerint Párizsban egy magyar utazó kalapot akar vásárolni, és betér egyik fényes kalapszalonba. Hosszas válogatás után megállapodik egy remek fejfedőnél, majd az árcédulára nézve látja, hogy nincs elegendő frankja, ekkor félénken a kereskedőhöz fordul kérdezve, hogy nem fizethetne-e forinttal. A kereskedő rövid töprengés után azt mondja, hogy nem ismeri ezt a pénzfajtát, de ha látja a pénz akkor talán. Magyarunk előszedi forintjait és a pultra teríti, a kereskedő rámutat a 10 forintoson lévő arcképre kérdezve - ő kicsoda?- Ő Petőfi Sándor, hazánk lánglelkű költője.- Igen, volt a válasz, és mi történt vele?- A szabadságharc végnapjaiban a segesvári csatamezőn hősi halált halt 1849-ben. A húszforintosnál a kérdések ugyanezek és a felelet: Dózsa György. 1514-ben a nagy parasztfelkelés vezéralakja volt, de küzdelme elbukott, fogságba esett, majd tüzes trónon lelte halálát. Az ötvenforintosnál a válasz: Ő Rákóczi Ferenc, a nagy fejedelem. Ő lett a Habsburg uralom elleni nemzeti felkelés vezére, de számos fényes győzelme után 1711-ben szabadságharca megbukott, Rákóczi külföldre menekült, és életét száműzetésben, a törökországi Rodostóban fejezte be. A százforintoson Kossuth Lajos, az 1848-as szabadságharc nagy vezéregyénisége látható, de sajnos küzdelme a túlerővel szemben elbukott, külföldre menekült és száműzetésben, olaszföldön hal meg öregkorában. Ötszázas nem volt nála, mivel azt nem volt szabad átvinni a határon. 1 Borsos Károly (1912-1997) nyugalmazott főtanácsos, postamérnök, a magyar távközlés kivételes egyénisége volt. 1937-től 35 éven át postai szolgálatban dolgozott. Nevéhez számos távközlési szabadalom, fejlesztési terv, tudományos dolgozat fűződik. Emlékérmekkel is megbecsült tagja volt a Közlekedéstudományi és a Híradástechnikai Tudományos Egyesületeknek. Tanácsaira számot tartott az Országos Fejlesztési Bizottság is. Borsos Károly polihisztor volt, városrendezési, magasépítési tervpályázatokon négy első és egy második díjat nyert. Tervezett új nemzeti színházat, új történelmi szoborcsoportot a Műcsarnok mögötti térre. Haláláig foglalkoztatta a távközlés lehetséges jövője, amelyben a teleagresszió rémképét is megfogalmazta. Gyémántdiplomás mérnökünk halála napján kapta meg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Baross Gábor-díját. Életútjának tárgyi és dokumentációs emlékeit az év ajándékaként lánya, Borsos írisz 1998 márciusában a Postamúzeumnak ajándékozta. A hagyatékot a postamúzeumi olvasóterem és adattárban helyeztük el. A dokumentumok között találtuk meg unokájának, írisznek írott, Történelmünk önkényes elemzése avagy törekvés a tények új elemzésére című munkáját, amelynek közlésével emlékezünk Borsos Károlyra, és köszönjük meg az íriszeknek, hogy a hagyaték múzeumba helyezésével a kései utódoknak is lehetővé tették, hogy bepillantsanak egy nagy mémökgeneráció egyik jeles személyisége életébe. 130
