Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998

Pataki Klára: Ez a kiállítás azért volt jó, mert én is itt voltam

E kis kitérő után kérdezem: valóban jó a nagyvázsonyi kiállítás? Személyes tapasztalataink és a látogatók véleménye szerint is érdemes megtekinteni. Nem szeretném, ha szerénytelenségnek tűnnének az itt következő idézetek a vendégkönyv 1998-as bejegyzéseiből. Minden esetre jól jellemzik látogatóinkat, sőt hasonló megállapításra juthatnánk a többi vidéki múzeumban is.

Tagadhatatlan jó pont e múzeumok számára, hogy megtekintésük valami rendkívüli, többnyire kellemes időszakhoz, eseményekhez társul: nyaralás, iskolai szünet vagy csak egy napi kiesés a tanórák hétköznapjaiból, utazás, családi, baráti összejövetel stb. Mindez eleve jó hangulattal jár, amit persze le is lehet hervasztani, ha múzeumainkban csalódás érné az odalátogatókat. Várakozásuk ugyanis az, hogy érezzék ott is jól magukat, legyen eggyel több kellemes élményük. így hát ez a bizonyos jó pont egyúttal nehezíti is feladatunkat. Egy pályaudvari váróteremben, egyéb kényszerű tartózkodások és várakozások színhelyein az érdektelen dolgok is érdekessé válhatnak, a múzeumokba azonban mennek az emberek, ha sokan nem is speciális érdeklődéssel, csupán valami általános várakozással, kíváncsisággal.

Rohanó életünkben időnk sajnos meglehetősen kiszámított, ezért múzeumlátogatási meggondolásainkból nem hagyhatjuk ki az időjárást sem. Nem szégyen azonban, s nem lehet a látogatókat sem kárhoztatni azért, hogy a Balaton közelében a ragyogó strandidőben, a hegyvidéken az igazán jó kirándulóidőben kevesebben térnek be múzeumainkba, az esős, szeles stb. idő valóban alkalmasabb egy múzeumi sétára, és még sorolhatnánk számos külső körülményt, ami a szűkre szabott időnk felhasználását mindig is befolyásolni fogja.

A múzeumkert Nagyvázsonyban

123