Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Oláh Tünde: Orbán Ferenc térképadománya

sarokban Prága és környékének vasúti és közúti hálózata (M. 1:250 000), illetve a főtérképről hiányzó Kárpátalja. Atérképlapon nincs jelmagyarázat, csupán a rövidítések jegyzéke, a különböző határtípusok, közigazgatási egységek és a közlekedési szempontból lényeges tudnivalók jelölési formái szereplenek a hátoldalon.

12. (23.97.783.0.) Közép-Európa vasúti térképe. Kiadja a Postner Károly Lajos és fia térképészeti intézete. Készült az Első Magyar Vonalzó Intézet - Üzleti Könyve Gyára - Kő- és Könyvnyomdájában. Budapest, é. n. 52x70 cm. Impr. Mt.

Atérkép fekete-fehér, vázlatos. Közép-Európa kontúrjait tartalmazza csupán, a partok mentén sűrű vonalkázással jelölve a szárazföld szélét. Ajelölt városokat, helységekét összekötő vasútpályák különböző vastagságú, összefüggő vonalakkal vannak jelölve annak megfelelően, hogy a vonal nemzetközi forgalomban van-e vagy sem. Az építés alatt álló vasútvonalakat, valamint a vizeken a hajózási útvonalakat szaggatott vonal jelzi. Ezen kívül pontvonallal jelölve az országhatárok szerepelnek. A térképlap feltehetően vasúti menetrend mellékleteként jelent meg, ezt bizonyítja az alsó keret alatti piros betűs felirat, ami a térképen látható piros számok jelentésére is magyarázatot ad: ,A vörös számok azon sorszámot jelölik, a melyek alatt az illető vonal menetrendje az útmutatóban található. ” A főtérképhez hat darab melléktérkép tartozik: Bécs, Budapest és Észak-Európa térsége jobb oldalt felül; alul, a déli térségből az Ibériai és azAppennini félsziget; a bal felső sarokban Kelet-Európa térségének vasúthálózatát ismertető kis térképek.

13. (23.97.772.0.) Ausztria-Magyarország közlekedési térképe 1908. Kiadja a Nyomda és kiadóhivatal Freitag G. és Berndt. Bécs, 1908. 70x100 cm (M. 1:1 500 000). Szín. Jelm. Impr. Mt.

Igen érdekes, sokféle információt tartalmazó térkép. Érdekességét, információ-gazdagságát pontos jelmagyarázata adja. A magyarázatok a lap bal szélének 10 cm-es sávját teljesen kitöltik. Fentről lefelé haladva közli az „önálló iizletvezetős vasutak s azok igazgató- sági székhelyeinek jegyzékét”. A felsorolás három részre tagolódik. Először Ausztria vas- úthálózatával ismertet meg, különválasztva a Császári Királyi Osztrák Államvasutakat a magánvasutaktól megadva jelöléseiket, felsorolva igazgatóságaikat és azok székhelyeit, s közli, hogy hol székel a vasútügyi minisztérium. A felsorolásban a magánvasutak ábécé sorrendben szerepelnek. Ezt követi Magyarország vasúthálózatának bemutatása. A kettőt összehasonlítva láthatjuk, hogy az osztrák állami vasút igazgatóságokra, a magyar üzletvezetőségekre van felosztva. (Ausztria egyetlen üzletvezetősége Czemovitz.) A felsorolás harmadik része Bosznia-Herczegovina, ahol magánvasutakkal nem találkozunk. A Bosnyák-Herczegovinai Államvasutak Sarajevo Igazgatóságából és Katonavasút Banja- luka-Doberlin, Cs. és K. Banjaluka Igazgatóságából tevődik össze a vasúthálózat. A térkép különlegessége a jelmagyarázatot követő, 1908. évre szóló naptár, amely tartalmazza a keresztény ünnepeket, a szentek, evangélisták, vértanuk, pápák, pátriárkák halálának vagy ünnepének napját és a főbb csillagászati jelenségek időpontját, a holdnegyedeket. A főtérképen az osztrák igazgatósági és a magyar üzletvezetőségi kerületek, a vasútvonalak a jelmagyarázat szerinti színekkel jelöltek. A térképen belül található egy jelmagyarázat, ami tartalmazza a léptéket és a távolság felfektetéséhez a kilométer-arányskálát. Külön141