Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Oláh Tünde: Orbán Ferenc térképadománya

böző vastagságú és típusú vonalak jelölik az egy- vagy kétvágányú vasútvonalakat, az egy- vagy kétvágányú gyorsvonat-közlekedéssel üzemelő vonalakat; különböző módon jelzik az állomásokat, a megállóhelyeket, a főállomásokat. Ábrázolva vannak az építés alatt álló vagy már engedélyezett közúti és hegyi vasutak.

Postatörténeti szempontból a leglényegesebb, hogy a postajáratok is fel vannak tüntetve „postajáratok személyszállítással és társaskocsi közlekedés ” jelöléssel, melyek üzemelhetnek egész éven át vagy csak nyáron. A folyami hajózás jelölése szempontjából érdekessége, hogy gőzhajózási társaságok szerint jelzi az útvonalakat. Az útvonalaknál fel van tüntetve az egyes állomások közötti távolság, illetve a főállomások egymástól számított távolsága kilométerben. A helységek közül az igazgatóságok és az ügyvezetőségek székhelye van kiemelve. A külföldi tulajdonú vasútvonalat fekete színnel jelöli a készítő. Külön táblán van ábrázolva „az állami és magánvasutak aránylagos hosszúsága Ausztria-Magyarország- ban", amiből az is kiderül, hogy 1908-ban 45 000 km-nyi vasúti vágány volt felfektetve. Ugyancsak külön táblán található „a legnagyobb magánvasutak aránylagos hosszúsága Ausztia-Magyarországon”, egy másikon pedig „az egyes cs. k. osztrák államvasutak üzlet- igazgatóságai alá rendelt vonalak aránylagos hosszúsága ”, s ugyan ez egy másikon a magyar vonalakra nézve. A térképlap három sarkában melléktérképek találhatóak. A bal felsőben látható a „ Wien-i helyi közlekedés” (M. 1:500 000), és egy ezen belüli résztérképen a „Wien városi vasút” (M. 1:200 000). A bal alsó sarokban „Észak-Csehország” (M. 1:750 000) térképe, fölötte „Budapest” (M. 1:500 000) vasúthálózata, amihez külön rövidítésjegyzék tartozik. Ajobb alsó sarokban egy címirat nélküli melléktérkép mutatja a

Ausztria-Magyarország közlekedési térképe, 1908

142