Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Dr. Kamody Miklós: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején

A magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvétele a 14. század második felében, Zsig- mond magyar király idején (1387-1437) történt, amikor az általa vezetett keresztes sereg Nikápolynál 1396-ban a török seregtől vereséget szenvedett. I. Szelim szultán később I. Ulászló királlyal, majd Hunyadi János kormányzóval követi úton többször érintkezett.

1442 júliusában török követség érkezett Budára, és békét kínált azzal a feltétellel, ha a magyarok Nádorfehérvárt átengedik a szultánnak és a portának évi adót fizetnek. A választ az 1443-1444. évi úgynevezett „téli hadjárat" adta meg.

II. Ulászló 1513-ban Bélay Barnabást küldte követségbe Szelim szultánhoz. Szelim a klasszikus követi jogot figyelmen kívül hagyva, a követet arra kényszerítette, hogy kísérje el a perzsák elleni hódító hadjáratába. A követet lélektani hadviselésének szolgálatába állította, hatezer bosny ákot és szerbet „ magyar módra ” beöltöztetett, magyar zászló alatt meneteltetett, Bélay Barnabást magyar királynak adta ki, aki mint szövetségese eltörpül az oszmán hadsereg nagysága mellett - emlékezik Istvánffy Miklós egyik munkájában.1

A klasszikus követi jog betartásában őseink sem voltak példamutatók, mert 1521-ben Behram török csauszt, aki a szultán nevében II. Lajos királyt évi adó fizetésére szólította fel, az udvariak megölték és a tatai tóba dobták. Verancsics Antal szerint a csausz orrát, füleit megcsonkították és küldőjéhez visszaeresztették.2 Ennek is megvolt a megtorlása,

mert amikor I. Ferdinánd- nak Wexelberger Zsig- mond nevű diplomatája Hoberdansky János társaságában 1529-ben a török székvárosban járt, csak öt hét után járulhatott a szultán elé, addig a csauszok őrizete alatt fogságban volt. Fogadásának során a szultán szemrehányást tett neki, amiért a követét a magyarok megölték. Ezért a követek újabb 7 hónapig még az ablakrács közelébe sem mehettek fogságukban.3

I. Ferdinánd király követét, Kuripesics Benedeket neves tolmácsok kísérték, Jurisics Miklós, a későbbi kőszegi várkapitány és Lamberg József. Utjuk- ról Kuripesics számolt be,

1 Istvánffy Miklós: Historiamm de rebus Ungaricis. XXXIV. Vienna.

2 Katona István: História critica regum Hungaraiae. XIX. 236 p.

3 Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról. Bevezetés. 30 p.

121

Szulejmán szultán fogadja I. Ferdinánd követeit, Jurisics Miklóst és Lamberg Józsefet