Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Dr. Kamody Miklós: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején

aki két régebbi magyar rab lovászfiú egymás közti beszélgetését végighallgatva értesült az oszmán birodalomban lévő közállapotokról, politikai és katonai viszonyokról.4

Ferdinánd király próbálkozásait ellensúlyozandó, 1535-ben Szapolyai János király követsége jelent meg a Portán. E követséget 1540-ben megismételték. Mindkét követséget Werbőczy István jogtudós vezette. A követjárás lefolyását titkára, Rubigally Pál írta le. A sok nehézséggel eljuttatott beszámolója képet nyújtott a török állapotokról, és végkövetkeztetésül a török elleni nemzetközi összefogást sürgette.5

Figyelemre méltó Lasky Jeromos 1527-1533 közötti követi tevékenysége. Lasky kezdetben Szapolyai, majd Ferdinánd király portai megbízottja volt. 1541 júniusában Szulejmán szultánt kísérte Budára, és augusztus 29-én szemtanúja volt Buda fondorlatos elfoglalásának. (Hasonló módon történt 1538-ban Aden városának és kikötőjének az elfoglalása, jámbor városnézést színlelve, melyről Huszti György számol be.)6

A Habsburgok első állandó portai rezidense, Malwezzi János két évig (1553-1555) volt a szultán tömlöcének lakója, míg Verancsics Antal Sztambulba érkezett és ki nem szabadította. Maga Verancsics is nagy diplomáciai ügyességének köszönhette, hogy nem került hasonló sorsra, amikor Bornemisza Gergely kiszabadításán fáradozott.7

A hódoltság kezdeti időszakában a katonai és diplomáciai kapcsolatok felvételének célja egymás erejének, az ország társadalmi, gazdasági helyzetének kipuhatolása volt. Bár egymást szokás szerint megajándékozták, szép díszes ruhába öltöztették (kaftán-, ékszercsere), jellemzője a kölcsönös bizalmatlanság volt, a követeket kémeknek tekintették.

A hódoltsági terület hírközlése

Buda várának 1541. augusztus 29-én történt csellel való elfoglalása után egy hónappal a hódító Szulejmán szultán Budán fogadta I. Ferdinánd követét, aki a király nevében békét kért és annak fejében átadta Székesfehérvár, Visegrád és Tata várait.

A szultán Budát tartományi székhellyé tette, élére kormányzóvá Szulejmán pasát beg- lerbégi rangba. Buda az oszmán birodalom kiemelt, gazdag tartománya lett. A vilajetet hat szandzsákra osztották: Szolnok, Hatvan, Buda, Gyarmat, Szeged, Eger központtal. (Az egri szandzsák pasájának jövedelme 650 000 akcse volt, amely 1300 arany forint.) A szandzsákokat nahijékra (járásokra) bontották. Az egyes falvak lakóit családonként és személyenként - a nőket figyelmen kívül hagyva - írták össze az adók beszedéséhez.

Az összeírást a budai szandzsákban 1546-ban Halil bég végeztette. 1559-ben új bég került a budai szandzsák élére, aki nagyobb bevétel reményében újabb adóösszeírást készíttetett. Az egyes falvak, városok új adójegyzéket kaptak, azon megjelölték ki a hűbérúr: a szultán (a khászbirtok esetében) vagy a beglerbég (a tímárbirtoknál). Megállapították a falvak pénzben (akcse) és termékben fizetendő adóját. Kirótták az egyes személyekre eső házadót, ami alól a papság és a bírók mentesültek. Az egyes helységek lakosainak összeírásából kitűnt, kinek van valami foglalkozása, mestersége: deák, pap, postás küldönc, kovács stb.

4 Kuripesics Benedek: Feljegyzések Lamberg József és Jurisics Miklós 1530. évi konstantinápolyi követjárásáról. 1530.

5 Uo. Két lovászfiú beszélgetése. 1530.

6 Laski Jeromos: Jelentés 1. Ferdinánd királynak. 1540.

7 Verancsics Antal: Összes munkái. III. kötet. 383 p.

122