Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Dr. Kamody Miklós: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején
Dr. Kamody Miklós Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején Az újkor kezdetét jelölő világtörténeti átalakulások kedvező hatással voltak a hírközlés fejlődésére. Amerika felfedezése (1492), Afrika körülhajózása (1484), a tengeri utak megnyitása Kelet- és Nyugat-India felé, az Újvilágból özönlő kincs és gazdagság mozgásba hozta egész Európát, hatalmas lendületet adott a kereskedelem és az ipar fejlődésének. Ehhez járult a szellemi életben meginduló klasszikus tudományok iránti érdeklődés, a humanizmus és a reneszánsz örök értékű irodalmi és művészeti alkotásokat hozott létre. Betetőzte a változásokat a reformáció mint vallási mozgalom, mely forrongásba hozta Európa-szerte a kedélyeket, új eszmeáramlatot teremtett és hozzájárult a nemzeti irodalmak megteremtéséhez. Ebben a században történt Konstantinápoly, a Kelet-római Birodalom székhelyének eleste (1453) és ezt követően a világhódító oszmán-török hatalom megjelenése Európában. A török hódítók kihasználták Európa nyugati országainak a politikai megosztottságát, újabb és újabb hódításokat tettek. A keresztény világ érdekszövetségekbe tömörült, miközben a hódító hatalom a maga harcát a fegyverzet fejlesztésével törekedett sikerre vinni. A 15. és 16. század eszmeáramlatai és politikai eseményei minden államban indokolttá tették az egymás közötti, de az országon belüli kommunikáció fejlesztését. Európa nyugati felében, a Német-római Császárság területén a hatalom szervezettségéből fakadóan 1490-től kialakult a birodalmat átfogó Thum-Taxis postahálózat, melyhez az 1500-as években a francia és a spanyol udvar is csatlakozott, és a postahálózat kormányzati jelleget kapott. A postai hírközlés meghatározott útvonalakon váltóállomások bekapcsolásával menetrendszerűen működött. Igénybevétele mindinkább tarifális jellegűvé vált. A hódító oszmán-török birodalom területén a hírközlés az állam jellegéből fakadó sajátossággal alakult. Az országok felett tejhatalommal a szultán mint magántulajdonnal rendelkezett. Tőle származott minden földtulajdon, melyet kedve szerint használatra ajándékozott a neki tett szolgálatért. Önkényuralmát a fanatikus vallási szervezet még fokozta. A szultán birodalmában európai jellegű hírközlési hálózat nem működött. Parancs- és üzenetközvetítést e célra kiválogatott, képzett katonai személyek, a csauszok végeztek, akik magasabb képzettséggel és nyelvismerettel rendelkeztek. Részt vettek a külföldi követek fogadásában, őrzésükben, testőri szolgálatot teljesítettek a szultán vagy valamely katonai parancsnok udvarában. Ugyancsak hírvivőként szolgáltak a pejkek, akik gyalogoltak vagy szaladtak a szultán lovának jobb oldalán és így kivételes gyorsaságukról voltak nevezetesek. A diplomáciai érintkezés múltjából A százötven éves hódoltság hírközlési kapcsolatainak történetét az iszlám magyarországi térhódításának időrendjében próbálom bemutatni. 120