Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Dr. Tóthné Farkas Anna: Egyesületi élet anno
nyilatkozatomat azon időre fenntartanom kell, míg az alapszabályok feletti közelebb tudomást szerzendek s azok a felsőbb jóváhagyást elnyerendik. Tisztelettel maradtam kész szolgája: Gervay Mihály. ” Mint a levélből is kiderült nem volt minden rendben az egylet körül, még nem volt elfogadott alapszabály, mely a működés feltételét biztosította volna, ezért 1868. március 24-én országos postamesteri értekezletet hívtak egybe. Az értekezleten, Gervay Mihály vezetésével, megjelentek az akkori Magyar Királyi Posta vezető tisztségviselői. Az értekezlet elnöke Duronelly Alajos miskolci postamester volt, aki a következő kérvényt olvasta fel: „A hazai postamesterek jövendőjük némi biztosítása tekintetéből nyugdíj és segélyző egylet alakítása s egyszersmind hivatalos állásukat érdeklő reformok megvitatása, megállapítása és a magas kormánynál való kérelmezése végett folyó hó 24-én és a következő napokon a vidékről 64-en egy magánértekezletre összejövvén s a segély egylet létrehozásán a budapesti szakbeliek jelentékeny száma által támogattatván, azt létre is hozták. ” Az elnök szavai után Joanovich György előadó beszélt, majd benyújtotta az 1867. július 10-én tartott bajai értekezleten elfogadott alapszabály-tervezetet. A tervezetet 8 tagú bizottság bírálta el, s azt több helyen módosította illetve átdolgozta. Az 1868. március 26-án megtartott gyűlésen, a módosított alapszabály szerint, az egylet a Magyar Postahivatalbeliek Segélyző Egylete nevet kapta. Az egylet célja: „az egyleti tagoknak s azok özvegyeinek és árváinak kitelhető segélyezése, elszegényedés, betegség s önhibáján kívül bekövetkezett anyagi helyzetét megrongáló más szerencsétlenség esetében”. A segélyezés módjai: egyszersmindenkorra nyújtott segedelem; évenkénti (folytonos) segélyezés élethosszáig, vagy meghatározott időtartamra; kellő biztosíték mellett 5% kamatra és folytonos havi részletekben leendő visszafizetésre adott kölcsön. Az egylet székhelye Pest lett. Az egylet elnöke Gervay Mihály országos postafőigazgató, alelnöke Brillmayer Máté pestkerületi postaigazgató, titkára Heim Péter miniszteri titkár lett. Az eredetileg tervezett postamesteri nyugdíjegylet helyett, egyelőre a magyar posta állami és nem állami személyzetének közös egyleteként kezdte meg működését. Az újonnan alakult egyesületnek sok akadállyal és sok idegen ellenséggel kellett megküzdenie, ügye lassan haladt előre. Anyagi eszközei is csak igen korlátozottak voltak. 1870. május 5-én közgyűlést hívtak egybe, melynek témája a postamesterek nyugdíj ügyének tanulmányozása volt. Erre a célra bizottságot jelöltek ki, a bizottság elnöke Brillmayer Máté volt. A bizottság által elkészített tervezetet az 1871. évi augusztus 21- én tartott közgyűlés elfogadta s kimondta, hogy a nyugdíjintézmény 1873. július 1-én lépjen életbe. Az alapszabálytoldat kimondta, hogy a rendes tagok özvegyeinek, rendszeres özvegyi nyugdíjat, az árvák ellátására pedig gyámsegélyt kell biztosítani. Az özvegyeknek évi 6 forintos díj mellett, legalább 6 évi tagság után évi 100 forintot, az árváknak 18 éves korukig évi 20 forintot kell kapniuk. Ez a rendelkezés még mindig nem oldotta meg az idős postamesterek nyugdíjjal való ellátását, de legalább özvegyeikről és gyermekeikről gondoskodott. Gervay Mihály elnök az első postamesteri értekezlet óta állandóan megértő jóindulatot tanúsított a postamesteri mozgalom iránt. Csendesen dolgozott azon, hogy a nagy cél 78
