Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Dr. Sebestyén Kálmán: Atlaszok, mappák, térképek a Postamúzeumban
Dr. Sebestyén Kálmán Atlaszok, mappák, térképek a Postamúzeumban A térképgyűjtemény katalógusa a XVI. századtól 1867-ig A magyar művelődéstörténet - és azon belül a posta- és távközléstörténet - feldolgozásra, értékesítésre váró forrásai a kartográfiai ábrázolások: a térképek, mappák és atlaszok. A történeti munkák többségében a térképek szép metszésük, dekoratív jellegük miatt az illusztrációk szerepét töltik be. A kartográfiai ábrázolások, mint szavahihető történelmi források ritkán kerülnek hasznosításra. A kartográfia első alkotásai kezdetben hallomásból szerzett információk vagy a képzelet alapján készültek, de a műszaki tudományok fejlődésével az esetleges adatok helyét átvették a tudományos mérő, számító, rajzoló és sokszorosító eljárásokkal rögzített hiteles információk. A térképek képes ábrázolásai, illusztrációi, címerdíszei is fontosak a tudománytörténész számára, hiszen ezek korabeli felmérési jeleneteket, városképeket, hadi cselekményeket, a táj lakóira jellemző viseletét vagy éppen országos úthálózatot, postakocsikat ábrázolnak. A magyar térképírás - európai viszonylatban is - jelentős múltra tekinthet vissza, első ismert alkotása Magyarország térképe, mely Ingolstadban 1528-ban jelent meg és amelynek készítője Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek tudós titkára. Magyarország területén a kartográfia a XVII-XVIII. században élte virágkorát, a térképek készítői elsősorban hadmérnökök voltak, akik az osztrák-török háborúk katonai szükségleteit elégítették ki. Egyes térképeken azonban a katonai vonatkozások mellett már megjelennek a postai elemek is. A XVIII. század elején megjelenik a szorosabb értelemben vett tematikus kartográfia, ekkor készülnek az első postatérképek. A tematikus postatérképeken a természeti táj, a topográfiai-geográfiai alap csak háttér, amely a tematikus tartalom - a postai és távközlési adatok - térben való elhelyezésére szolgál. Ezek a térképek szavahihető források, amelyek részletes információkat nyújtanak a postahálózatról, távíró- és telefonvonalakról, rádiós és televíziós műsorszórásról. A korszerű postai és távközléstörténeti kutatások nem nélkülözhetik a tematikus kartográfia nyújtotta információkat. A Postamúzeum térképgyűjteményében mind általános kartográfiai szempontból, mind posta- és távközléstörténeti vonatkozásban több értékes térkép található. Gondolunk itt elsősorban Zsámboky (Sambucus) János (1531-1584) Magyarország illetve Erdély térképére valamint Mercator, Gerard (1512-1594) Magyarország térképére, amelyek Lázár, Lázius és Honterus térképei alapján készültek ugyan, de amelyek tovább örökítik az elődök gazdag magyar helynévanyagát és évtizedeken keresztül a térképábrázolások alapját képezik. Rosenfeld Leopold 1698-as katonai térképe az első olyan kartográfiai alkotás, mely 119
