Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996

Dr. Sebestyén Kálmán: Atlaszok, mappák, térképek a Postamúzeumban

magyarországi postaútvonalakat ábrázol, térképén jelent meg először a postakürt, mint illusztráció.

Új korszak kezdetét jelzi a magyarországi kartográfiában Miiller Johann Christoph (1673-1721) Magyarország térképe, mely pontos helyszíni mérések alapján készült és közel egy évszázadra a külföldi kiadók alapanyagát képezte.

Postatörténeti szempontból igen értékes alkotás Franz Johann Joseph von Reilly (1766- 1820) postai világatlasza, mely Bécsben 1799-ben jelent meg, 40 táblájából három ábrázolja Magyarországot és Erdélyt. A XIX. századi magyar kartográfia híres metszőjének, Karacs Ferencnek (1770-1838) postatérképe, az első térképei közé tartozott.

A következő két nagy alkotás Görög Demeter - Kerekes Sámuel - Márton József Magyar Atlasza (Bécs, 1812-1811) és Lipszky János Magyarország térképe postai szempontból is jelentősek, hiszen jelölik a postautakat és állomásokat. Előbbi lezárta a kéziratos megyei térképek fejezetét, a magyar közigazgatás a század végéig használta, az utóbbi kartográfiai szempontból minden eddigi térképet felülmúlt és mind a mai napig használt forrásmunka.

Az alábbi gyűjteményi katalógus a térképeket kronologikus sorrendben tartalmazza a XVI. századtól 1867-ig, az önálló magyar posta létrejöttéig. Az ezt követő évtizedek új korszakot jelentenek a magyar postakartográfia történetében.

A XVI-XVII. század térképei

01. (Jelzete: 23.465.0.) Lázár deák:

Magyarország térképe. Ingolstadt, 1528. (M. 1:1 152 000) 55x78 cm. Szín. Címerd. Jelm. Reprint kiadás.

Lázár deák (7-1526?) műve Magyarország első térképe. Földrajzi fokhálózata nincs, emiatt rajzában több helyen torzulás észlelhető. A térkép a Mohács előtti Magyarország egyetlen ábrázolása. Közel 1400 földrajzi nevet őrizett meg eredeti formában, amelynek rendkívüli forrásértéke van. (Huniad, Sebesvár, Keresfi, Kalata alpes stb.) Reprint kiadása Budapesten 1984-ben jelent meg.

02. (23.344.0.) Zsámboky (Sambucus) János:

Hanc ultra:vel Transilvaniam, quae et Panno-Dacia et Dacia Ripensis vulgo Siebembürgen diciturediditViennaA(nno) 1566. Nobilis, atq. Doctis. Io(ann)es Sa(m)bucus Pannonius. Bécs, 1566. 40x54 cm. Szín.

Erdély térképe. Zsámboky János (1531-1584) az osztrák császári udvar humanista történetírója akkor készítette térképét, amikor az osztrák-török háborúk során Erdély jelentős szerepre tett szert. Műve tulajdonképpen Honterus 1532. évi térképének átdolgozása, de használta Lázár és Lázius térképeit is. Elődei hibás földrajzi ábrázolásai Zsámboky térképén is fellelhetőek (pl.: a három Körös egy vonalon fut), de míg Honterus főleg szász településneveket használ, az övén magyar helynevek is bőven olvashatók (Kolozsvár, Sebesvár, Körösfeu stb.). Térképe hosszú ideig az erdélyi ábrázolások alapjául szolgált, Ortelius is beillesztette 1570-ben megjelent híres atlaszába.

120