Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Angyal Erzsébet: Egy új különgyűjtemény

sajnálatos tényt, hogy hamisítványok bukkantak fel a bélyegkereskedelemben. (Erről már 1948-tól több külföldi szaklap is beszámol és óvatosságra inti a gyűjtőket.)

A feldolgozott anyag díj szabás-változások szerint tagolódik. Az 1945. május 1. és 1946. július 31. közötti tizenöt hónap 27 díjszabási időszakának mindegyikére több példát tartalmaz. Gyakoriak a díjszabási időszak első vagy utolsó napjáról származó küldemények. Igyekszik minden (elvileg) bélyeggel bérmentesíthető küldeménytípust szerepeltetni s külön figyelemmel van arra, hogy a különszolgáltatások (ajánlás, expressz, légi, tértivevény stb.) és azok mindenkor érvényes díjai tükröződjenek.

Több különleges sajátossága van a korszaknak, melyeket a gyűjtemény jól demonstrál és az összeállító kommentárjai világosan kiemelnek: címlet nélküli, a küldemény típus megnevezését felülnyomás formájában tartalmazó ún. Betűs bélyegek használata; a portózás speciális módja (különös tekintettel a türelmi időkre és a külföldre szóló küldeményekre); készpénz-bérmentesítés; szükségmegoldások a postakezelésben; cenzúra-bélyegzések; postaforgalom szünetelése miatt visszaküldött küldemények stb.

A postai díjak emelkedésének tempójával az új címletű bélyegek legyártása, kibocsátása és a postahivatalokba való eljuttatása többnyire nehezen tudott lépést tartani. Ez a még érvényben lévő korábbi bélyegekből egyre több darab felhasználásához vezetett. Mi sem gyakoribb ebből az időből, mint a cím- és hátoldalán bélyegekkel teleragasztott boríték. Esetenként igen ritka az egyetlen vagy lehető legkevesebb bélyeggel kellően bérmentesített küldemény, melyre számos példát tartalmaz a gyűjtemény.

Az inflációs korszak fő jellegzetességei a türelmi idő és a készpénz-bérmentesítés. A megfelelő díjszabáshoz képest alulbérmentesített küldeményeket a fogadó hivatal meg- portózza. A vizsgált időszakban kivételt képeztek ez alól a külföldre címzett küldemények, melyeket a címországokban egyáltalán nem portóztak, a belföldi forgalomban pedig bizonyos időszakokban a díjszabásváltozást követő megadott számú napon elengedték a portót a levélszekrényekből begyűjtött küldeményeknél, ha azok az előző időszak szerint kellően voltak bérmentesítve, illetőleg egyes időszakokban ugyanilyen esetekben csak egyszeri portót (tehát tulajdonképpen díjkiegészítést) róttak ki. A türelmi idők rendszerével Arundel asszony oly mértékben tisztában van, hogy e témából tartotta nagysikerű MAFITT székfoglaló előadását. Gyűjteményében a türelmi idő szabályos akceptálására és anomáliáira egyaránt vannak példák. A külföldi portómentesség inkább csak tudott, semmint direkt módon látható volt. Az utóbbira egy szép példa az a Genfbe címzett boríték, melyen egy rövid ideig és csak Svájcban használt német nyelvű bélyegző lenyomata olvasható: Gemäss Weisung der Ungarischen Postverwaltung nicht taxieren Postamt Buchs St. G. 1. (A magyar postaigazgatás rendelkezése értelmében nem portózandó.) A türelmi idők érvényesítése terén sokféleképp tértek el a rendelkezésektől: portóköteles nem portózott; türelmi idős, ergo portómentes de mégis megportózott; postahivatalban feladott, az előző díjszabás szerint bérmentesített, de meg nem portózott küldemények stb. A postahivatalok alkalmazottainak hiányos vagy megkésett információi voltak a változásokról (a Rendeletek Tára több ízben a rendelkezés érvénybelépése napján, sőt azt követően jelent meg), így a szabálytalan kezelés jó része elkerülhetetlen volt.

A készpénz-bérmentesítést gyakran alkalmazták megfelelő címletű bélyeg hiánya esetén, számtalan változatban (kézírással a felvevő aláírásával vagy anélkül, az összeg feltüntetésével vagy anélkül és/vagy készpénzzel bérmentesítve bélyegző használatával, vagy

178