Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Angyal Erzsébet: Egy új különgyűjtemény
saját készítésű ilyen szövegű bélyegzővel, ellenőrzőszám-bélyegzővel hitelesítve vagy anélkül, kizárólag vagy kiegészítésképpen a díjszabás szerinti összeget el nem érő bélyeges bérmentesítéshez). A postahivatalok állandó készlethiánya miatt e gyakorlat teljesen érthető. A háború dúlta, mindenben hiányt szenvedő országban a papírhiány a kisebb bajok közé számított. A postaforgalom dokumentumai e hiányt sokféle módon mutatják: lejárt tábori levelezőlapok használata polgári levelezésre, használt boríték ismételt felhasználása, nyomtatvány alkalmazása hírlapszalagként, házilag készített boríték stb. A postahivatalok nemcsak bélyeggel, de egyéb cikkekkel és eszközökkel is hiányosan voltak ellátva. A legkülönbözőbb szükségmegoldásokra kényszerültek a postakezelésben. Néhány példa a gyűjteményben szereplő küldeményekről: hely-keletbélyegző helyett a feladás helye és ideje kézírással, hely-keletbélyegző helyett Magyar Posta feliratú bélyegző dátummal, a szabály szerint pirossal nyomandó „Készpénzzel bérmentesítve” bélyegző feketével, az ajánlott ragjegy többféle szükségmegoldása (teljesen kézzel „rajzolva” és kézírással kitöltve, üres alapragjegyre a feladási hely kézzel írva vagy belebélyegezve stb.). Szükségmegoldásként még saját előállítású bélyegre is van példa: a budakeszi postamester „Szabályellenes” ragjegyre házilag készített bélyegzővel ütötte rá a címletet s az ellenőrzőszám-bélyegzővel hitelesítette. (Összesen négy ilyen „bélyeg” létezéséről tud a szakirodalom, ebből egy belföldi felhasználású a gyűjteményben található.) A kronologikus elrendezésű anyag jól mutatja az egyes külföldi postaigazgatásokkal - a megszakítás után - a kapcsolatok fokozatos helyreállását. Erre nézve van egy kuriózum a gyűjteményben: Hollandia és Magyarország között csak 1946. július 11-én állt helyre a postaforgalom. Ennek ellenére egy január 19-én feladott levél a május 4-ei holland érkezési bélyegző tanúsága szerint már eljutott a címzetthez, ugyanakkor a május 28-án feladott levél „Vissza! Forgalom szünetel” bélyegzőt kapott és nem lett továbbítva. Leolvasható a gyűjtemény darabjairól a légi közlekedés és légiposta beindulása. S ha egy kicsit nem filatelista szemmel tekintünk végig az anyagon, szinte lepereg előttünk egy film az akkori ország mindennapjairól. A címzettek közül néhány: Anyakönyvi Hivatal, Menhely, Hadifoglyok és Hozzátartozók Országos Szövetsége, OTI, Országos Zsidó Segítő Bizottság, Magyar Vöröskereszt, Hadkiegészítő Parancsnokság stb. További betekintést engednek a borítékba nem zárt küldemények: a levelezőlapok és a nyomtatványok. Az inflációt az inflációs bérmentesítésen túl látványosan mutatja egy árjegyzék, melyen a kínált termékek ára az új, lényegesen emelt árakkal van felülnyomva. A pénz romlását (és hiányát) mutatja az a levelezőlap, melyet egy íráshoz nem szokott kezű aranykalászos gazda küld a tekintetes Gépállomásnak barter üzlet ajánlatával: vadonatúj abroncsos kerekeket cserélne ekére. Hazatért katonatárstól férje sorsa iránt érdeklődik egy aggódó feleség. Ügyvéd fogadásáról biztosítja vizsgálati fogságban levő férjét felesége stb. A csomagszállítók tartalom és súlyrovatai arról tanúskodnak, hogy az éhező országban a vidéki rokonok, ismerősök a keveset is megosztották a minden nélkül tengődő fővárosiakkal s a posta is hozta a kenyeret, tarhonyát, babot... A Bélyegmúzeum alapgyűjteménye a bélyegeket tartalmazza és az állandó kiállításban azokat mutatja be. A múzeum teljes gyűjteménye ennél sokkal gazdagabb és sokrétűbb, több különgyűjteménnyel rendelkezik. E különgyűjtemények száma szaporodott 179
