Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Dr. Sebestyén Kálmán: Kuruc korabeli posták Erdélyben
Dr. Sebestyén Kálmán Kuruc korabeli posták Erdélyben Buda várának a töröktől való visszavétele után Erdélyben is megváltoztak a hatalmi viszonyok, 1687 őszén a fejedelemség osztrák katonai uralom alá került. Az 1690-es „Diploma Leopoldinum”, mely Erdély közjogi helyzetét szabályozta, látszólag elismerte a fejedelemség autonómiáját, de szuverinitásától teljesen megfosztotta. Erdély tényleges ura a megszálló csapatok főparancsnoka, Rabutin osztrák generális lett.1 A Habsburg uralom első évtizedében a császári hadsereg hatalmaskodásai, valamint a lakosság teherbíró képességét meghaladó magas adók miatt Erdélyben is kiéleződtek a politikai-gazdasági-társadalmi ellentétek, az országban eluralkodott az antifeudális indulat és az anarchia. 1703 őszén Erdélyben több kisebb helyi felkelés tört ki, amelyek a benyomuló kuruc csapatok támogatásával jelentős katonai sikereket értek le. Ettől az időtől kezdve Erdély közel nyolc éven keresztül a szemben álló kuruc és császári seregek összecsapásainak hadszínterévé vált. A fejedelemséget hosszabb-rövidebb ideig hol az egyik, hol a másik hadsereg birtokolta. 1704-ben Erdély a kurucok kezében volt és július 7-én a gyulafehérvári országgyűlés egyhangúlag II. Rákóczi Ferencet ismerte el urának. 1705 novemberében a vesztes zsibói csata után Erdély osztrák uralom alá került és a decemberi segesvári országgyűlésen a rendek hűséget esküdtek József császárnak. 1706 őszén az újabb kuruc katonai sikerek lehetővé tették Rákóczi Ferenc beiktatását az erdélyi fejedelmi székbe (1707. április 5.). 1707 őszén a hadiszerencse fordultával a győztes Rabutin visszafoglalta Erdélyt a császárnak. (Megjegyzendő, hogy Erdély két legfontosabb városát Szebent és Brassót mindvégig a császáriak birtokolták.) A kuruc korabeli posták történetével dr. Kamody Miklós postatörténész foglalkozott. „A Rákóczi-szabadságharc postája” című dokumentum-gyűjteménye Erdélyre vonatkozóan azonban csak néhány általános jellegű iratot tartalmaz.1 2 Kamody Miklós közli Rákóczi Ferenc fejedelemnek a posták működéséről - 1705. január elsején - kibocsátott részletes utasítását, de megjegyzi, hogy Szepesi János Magyarország és Erdély főpostamestere ennek az utasításnak Erdélyben a háborús helyzet miatt (zsibói csatavesztés) nem tudott érvényt szerezni.3 A posták létezéséről csak áttételes utalásokból szerzünk tudomást. 1706. december 26- án Rákóczi fejedelemhez írott levelében Szepesi főpostamester - többek között - az erdélyi posták fizetésének elmaradása miatt panaszkodott: „az Erdélyben erigáltatott (felállított) postáknak, mind tavalyi esztendőre...mind pedig ebben az esztendőben fizetések mind egy pénzig restanciában (hátralékban) vagyon, a posták fizetéseket szüntelen 1 Rabutin de Bussy gr. (1642-1717). Császári tábornagy, 1696 és 1708 között Erdély osztrák főparancsnoka. 2 Kamody Miklós: A Rákóczi-szabadságharc postája (Válogatott iratok) Vaja, 1981. 3 lm. 15. 163
