Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem
1964-ben bocsátotta útjára a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Postaforgalmi Tagozata az első 40 végzett hallgatót. 1965-ben 59 gépkocsival és 8,7 dolgozóval létrejött Debrecenben a Posta Gépjármű Szállítási Üzem. 1973. január 1-vel bevezették a postai irányítószám-rendszert, Debrecent és környékét a négyes kezdőszámmal jegyezték. 1973. június 3-án Budapest és Debrecen között is megindult az első, éjszaka közlekedő postavonat. A műszaki fejlődés újabb lendületes szakasza az 1980-as évekre tehető. Debrecenben a Postaigazgatóság Számítóközpontjának létrehozásával 1983-ban vette kezdetét. Ugyanebben az évben július elseje és október elseje között Debrecen 1. számú Postahivatalában tartották az első hazai gyártmányú „Metripond” elektronikus levélmérleg próbaüzemét. A sikeres „vizsga” után ezek a legmodernebb mérlegek kerültek használatba a teljes postai hálózatban. 1985. augusztus 1-én, ugyancsak kísérleti jelleggel, Debrecenben is bevezetik a távmásoló-szolgáltatást. A Debreceni Postaigazgatóság Oktatási Központját 1984. augusztus 14-én adták át, ahol telefon- és hálózatszerelő szakmunkástanulók, távközléstechnikai tanulók gyakorlati képzése, tiszti és segédtiszti szakmai továbbképzés folyt. A legnagyobb kulturális és szociális célt szolgáló beruházás 1988-ban valósult meg, december 14-én fogadta első vendégeit a Nagyerdőben felépült Postás Üdülő. A Magyar Posta 1990-ben három vállalattá történő szétválásával nemcsak a posta egészének, hanem a Debreceni Postaigazgatóság történetének is egy nagy fejezete lezárul, de egyúttal új élete kezdődött. Kiállított tárgyak Doros Béla dokumentumai Postakiadói igazolvány Személyazonossági könyvecske Dísztávirat Debreceni vonalcsoport térképe, 1952 A távíró története A minket körülvevő vizuális és auditív térből, érzékszerveink korlátái miatt, füleinkkel 6-7, szemeinkkel 100 m hatósugarú körből tudunk pontos információkat összegyűjteni. A távközlés története ennek a távolságnak a szinte végtelenné növeléséről szól. A távolságot már az ókorban lármafák, dobok, kürtök erős hangjaival, a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó fény- és füstjelzésekkel próbálták legyőzni. Különösen katasztrófák, háborúk esetén nőtt meg a távközlés jelentősége. A távíró ősét, a francia Claude Chappe optikai távjelzőjét, az 1792-ben telegraphnak bemutatott találmányt a francia forradalom gyermekének is nevezték. A kizárólag látóképességre és állandó távcsöves megfigyelésre korlátozódó, s ezért ködös időben használhatatlan berendezés 1794 végére Páris-Lille között, 22 állomással működve, a rövidebb üzeneteket félóra alatt juttatta el. A távközlés történetében azonban az elektromosság alkalmazása hozott jelentős változásokat. Az első villamos távjelzőszerkezetek elektromágneses elven (mágnestű kitérítéLeltári szám D.29-692. D.29-83. D.29-700. D.29-61. D.23.325/3. 152
