Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem

hiányos hús ámítanak, vágtának, azért tartozásképen való Postálkodást is tsonkán praktikálták, a Postákat mikor kiállították is, sok homlokoskodással, várakozással utca nagy kárával az Városnak állíták ki, most legközelebb az Nemes Magistratus ellen vak­merőén magukat hitbeli szoros kötelességeik ellen opponálták ezért... a tovább való Húsárulásuk interdicáltatik. Minthogy magok engedtetett Jussoknak s fogadott köteles­ségeknek önként renunciáltatnak, hogy az Postaságot tovább nem vihetik mellyért is en­gedtetett vala nekiek az Húsárúlás, kérvén memorialisokban az Nemes Tanács és Communitás találjon módot az postások felállításokban mely miatt efelett is velek eleitől fogva sok nyűglődés, bajlódás ízetlenkedés és motskolódás volt, azonban Húst is ezen Földnek s Városunknak gyalázattyára alkalmatlant vágtak, azért a Nemes Tanács... Mé­szárszéket erigál, Honnan is jövedelméből folytatja a postaságot. ” Jóllehet ezután rövid időre mégis egyezség születik, 1720-ban a mészárosok postálkodása véglegesen befejeződik: „...az Mészáros Céh instanciájára determinálta- tott az Széktől fizessenek, a Város helyettek a közönségből állítson Postákat... ” Kiállított tárgyak Leltári számok Faragott szarúkürt T.10.61.417.1. Mészáros céh behívótáblája T. 10.90.66.0. Bőrzsák Déri Múzeum tulajdona Fokos Déri Múzeum tulajdona Debrecen postája a XVIII. században Buda (1686), majd Várad (1692) felszabadulásával - a török uralom alól - megindult a királyi postaszervezet kiépülése. Debrecenben 1694/95-től működött postaállomás. A „generális postamester”, Paár József gróf nevezte ki első postamesterét - a főbírói tisztsé­get többször is betöltő - Diószegi Sámuel személyében, aki postáját saját házában a Né­met utcában (ma: Széchenyi) rendezte be. Hetente két alkalommal indított rendszeres járatokat Hortobágy-Csege-Poroszló-Hatvan útvonalon Budára, Pályin és Nagyiétán át Váradra. A hortobágyi postamester ellen 1699-ben feljelentés érkezik a tanácshoz, hogy tilalom ellenére bort és égetett bort árul. A tanácsi határozat szerint: „...mivel az tilalom ellenére tselekedett, vágattassék ki az Hordója feneke. ” A hortobágyi postaállomás ekkor már nemcsak a budai, hanem a Debrecen-Tokaj-Kassa postaút egyik állomása is volt. Ezeken a postautakon 1703 és 1711 között II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem pos­talegényei jártak. A szabadságharc postája elsősorban hadiposta volt, amely hálózatával követte a hadi események színhelyeit. Személy és levélszállító intézményét magánsze­mélyek is igénybe vehették. Legnagyobb kiterjedésében útjainak hossza megközelítette a 2200 kilométert. Rákóczi postáját országos főpostamesterek irányították, 1703 és 1707 között Szepesi János, 1707-1710-ig Kosovics Márton. Az 1707. augusztus 30-án Léván keltezett uta­sításban Kosovics főpostamester a postamesterek és veredáriusok (segédpostamesterek) számára kötelezővé teszi a szolgálat hűséges ellátását, a pontos napló és óralevél vezeté­sét, a lovak és a kocsik állandó készenlétben tartását, a postalegények megfelelő viseletét 137

Next

/
Thumbnails
Contents