Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem

(kék vagy vörös posztóból dolmány, kizárólagos használatú fejedelmi postai jelvény és kék, piros, fehér színű rojtos zsinórral nyakba akasztott postakürt). Intézkedik a levéltitok biztosításáról, kivéve azon eseteket, amikor hadi érdekből egy-egy hadjáratot vezető generális másként nem rendelkezik. A postai szállítás alól magánszemélyeknek nincs díjmentesség, díjtalanul csak a hadiposta küldeményeit szállítják. Mind az utak, hidak karbantartását, mind a postalegények kiállítását a nemes vármegyék kötelességévé teszi.

A szatmári békét követően (1711), amelynek szövegét Debrecenben Komáromi Csipkés György főbíró házában fogalmazták meg, már nem volt akadálya a Habsburg posta berendezkedésének. Ez az időszak egybeesett a posta államosításával, ül. Károly 1722- ben kizárólagos felségjognak nyilvánította a postálkodást és a Paár családtól megváltotta a korábbi jogot. A posták irányítására udvari postabizottságot állított fel Paár Vencel elnökletével.

A Mária Terézia 1750-ben kiadott Posta Pátense a Magyar Királyság területén, valamint Horvát- és Szlavónországokban 165 postaállomás működését és rendtartását szabályozta. A pátens értelmében a postai díjak alapját nemcsak a küldemény súlya, de a postaútvonalon megteendő távolság is befolyásolta. Ez kezelési módosításokat tett szükségessé megkívánván, hogy a levelek címoldalára feltűnő módon jegyezzék fel a feladás helyét és napját.

Ebben az időben 1735-től a debreceni postát már Diószegi Sámuel veje, Nemes fáji Fáy János postamester vezette. 1754- ben már bélyegzővel bélyegezte a leveleket, melyre nézve rendelkezés csak 1781-ben lépett érvénybe. Fáy János, aki többször is viselt főbírói tisztet, hetente kétszer indított - hétfőn és csütörtökön - levélpostát Pest felé. A postamesterség a század végéig a Fáy család kezén marad. A postai forgalom azonban alig növekedett, mert az ellen- reformáció idején a kálvinista Rómának nevezett Debrecen polgárai a „nimet” postára nem bízták leveleiket, a császári és Postalegény királyi posta helyett magánhír138