Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem
mészáros céh szállította. A marhakereskedelemmel is foglalkozó mészárosok legeltetve százezerszám hajtották a szürkemarhákat a bécsi, auspitzi hetivásárokra. Az értékes élőhús-szállítmányt fegyveresek kísérték. A velük küldött levelek nagyobb biztonsággal jutottak el a címzettekhez, mint a lovas vagy gyalogos magányos „posták” hírvivőivel. Kezdetben csak az útirányukba eső helyekre és csak a hivatalos leveleket vitték, fizetség ellenében. A XVII. századtól azonban szükség szerint kötelezték őket a postálkodásra, amint azt a város jegyzőkönyve 1606-ban megörökítette: „Mészárosok a Postálkodást a szerint cselekedjék, amint az Országban, minden szélében élnek vele. Pénz és fizetés nélkül szolgáljanak, ha mi kárt vallanak, mivel szabadé Ságokért tseleke- dik, ők maguk szenvedgyék.... az mi a Postálkodás dolga, az a Mészárosok tiszti, eddig nekik fizettenek minden útra, de ezután nekik nem fizetnek, hanem maguk költségén járjanak, postát horgyanak. ” A mészáros céh kedvezményeit (városi letelepülés biztosítása, mészárszék ingyenes használata, kizárólagos vágási és húskimérési jog, mentesség rév-, híd-, útvámok alól) a városi tanács a XVII. század folyamán többször is vissza kívánta vonni. 1656-1660 között fizetett postamestert, Lugasi Andrást szerződtette és városi postát állítatott fel. Lugasit azonban nem tudták megtartani hivatalában, mert a háborús viszonyok, a török portyázók miatt több kárt szenvedett, mint hasznot. A fontos leveleket sokszor tanácsbeliek vitték. Levélvivői minőségében érte a halál 1662-ben Vígkedvű Mihályt is a város egyik főbíróját, akit a váradi basa megfojtatott. A mészárosok postálkodását nem nélkülözhette a város. 1688-ban, a mészárszék leégését követően az újjáépítést csak a „Lovas Postálkodás” ellátása fejében engedélyezte a tanács. Szolgálatuk teljesítését az 1694. évi tanácsi határozat marasztalja el: „Felhívatnak az Mészáros céh mesterek s a következőkre intetnek, hogy mostantól kezdve szorgalmasabban gondot fordítsanak a Postai dolgokra és e célra elegendő Embereket és Lovakat tartsanak kéznél, a baj esetén a vágás jogától és privilégiumaiktól meg fognak fosztatni. ” A mészárosok postálkodását a város az 1717. évi jegyzőkönyvben vonja vissza: „Mészáros Céhnek, mind Bíró Uramnak és Nemes Tanácsnak eleitől fogva sok bajoskodása, nyűglődése lévén, mind-mind az engedetem szerint Székeknek kezekbe bocsátásától fogva Baila László rézkarca 136