Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Kovács Gergelyné: A Békésy kiállítás története

Hz-nél, a testmozgás okozta zörejek minden hasznos információt elfednének, és az em­bert hallásán keresztül annyira kifárasztanák, hogy képtelen lenne napi munkáját elvé­gezni. A második az adaptáció - az ingerlés alatt csökkent érzékenység. Saját kísérletei az ízleléssel kapcsolatban arra mutatnak, hogy például a savanyú érzékelés a koncentrá­ció azonos értékén tartása mellett az időben állandóan csökken. A harmadik a kompenzá­ció, ez lényegében magasabb rendű szellemi tevékenység kikapcsolására szolgál, olyan esetekben, amikor az alacsonyabb rendű idegi központok is eltudják látni a feladatokat, ami az agytevékenység más irányú felhasználhatóságát fokozza. Létezik az úgynevezett „oldalirányú gátlás”, amely az érzékszervek és az agy koordi­nált működésében fontos. Békésy erre azt a példát hozza fel, hogy a bőrrezgés érzékelése helyi, míg a rezgőfej által létesített hullámmozgás a bőr felületén az egész testen kimutat­ható. Békésy úgy látta, hogy az oldalirányú gátlás kutatásához az eddig kevésbé vizsgált érzékszervek is jó lehetőséget nyújtanak. Ezért foglalkozott az ízlelés vizsgálatával. Megállapította, hogy az oldalirányú gátlás minden érzékszerv közös tulajdonsága. Ez természetes következménye az idegrostok oldalirányú kapcsolódásainak és bizonyítja a kapcsolatot a látás, hallás, bőrérzékelés, ízlelés és szaglás között. A Mach4 -sávok vizuális jelenségeinek létrehozására és mérésére forgótárcsás és priz- más módszereket alkalmazott. Békésy érdeklődése a Mach-sávok iránt részben abból eredt, hogy megkísérelte összeegyeztetni a csiga alaphártya mozgásával kapcsolatos meg­figyeléseit az emberi hangmagasság érzékelésének nagy szelektivitásával. Az érzékszervek egysége5 Békésy munkájának legnagyobb jelentősége, hogy az érzékszervek között információel­méleti vonatkozásban párhuzamot tudott vonni. Sikerült kísérleti módszereket kidolgoz­nia annak kimutatására, hogy az érzékszervi tevékenységek azonos módon folynak le. Nemcsak az idegvezetés mechanizmusa szempontjából, hanem az információk tudomá­sul vétele és feldolgozása szempontjából is azonos módon folyik le mind a hat érzékszerv tevékenysége. Különösen sokat foglalkozott a bőrérzékeléssel és ezen keresztül mutatta ki, hogy ez a nem specifikus érzékszerv, amely hőre, nyomásra és rezgésre vonatkozó külső informáci­ókat érzékel és dolgoz fel, ugyan azokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint például a hallás. Ő elsőként dolgoz ki objektív kísérleti módszereket az ízlelés és a szaglás tulaj­donságának vizsgálatára. Békésy későbbi kísérletei azt a - korábbi, az érzékszervi gátlás vizsgálata során felmerült - hipotézist vizsgálták, hogy valamennyi érzékszerv alapjában véve analóg módon mű­ködik. A Mach-sávokhoz hasonló jelenséget tudott felmutatni más érzékszerveknél is, mint 4 Ernst Mach (1838-1916) német filozófus, az ökonomikus biológiai ismeretelmélet megalkotója. Elmélete szerint érzékelésünket számos körülmény befolyásolja. Például egy test mozgása, a fények interferenciája, az ízek hirtelen változása stb. és nem tudjuk, hogy a különböző hatások következtében mikor tévesztenek meg érzékszerveink, így nem biztos, hogy amit érzékelünk azonos az objektív valósággal. 5 Az érzékszervek egysége című fejezetet dr. Badik Adrianna írta 100

Next

/
Thumbnails
Contents