Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994

Kovács Gergelyné: Feljegyzések egy kiállítás margójára

vább is ritka atyai kegyében, kinek legfőbb törekvése leend, erre magát érdemessé tehetni. Hálás és legőszintébb kész szolgája: Péter”

Nagy köszönettel tartozunk a Gervay család történetét és relikviáit hűségesen őrző Kosztolányiné Gervay Augusztának, aki tárgyakat, családi iratokat, fényképeket kölcsönzött kiállításunkba. Tőle kaptuk meg nagyapja, a Gervay Mihály fogadott fiaként nevelt Gervay Pál 1886-ból és 1892-ből származó hűségesen vezetett naplóját, amelyből érdekes adalékok gazdagították Gervay Mihály életrajzát.

1886-ban Gervay Mihály, hosszú hónapokig betegeskedő Teréz testvére ágyához, távíró berendezést készített. Hűségesen kísérte utolsó útjára a halottakat, mélyen megrendítette Ipolyi Arnold, Pauler Tivadar halála, de nem átallotta megjegyezni, hogy szegény igazságügyi miniszter egész életében olyan takarékos volt, hogy ezt holtában sem tudta megtagadni, április 30-án halálozván el, megspórolt egy havi fizetést a kincstárnak. Ebben az évben fejezi be a Kelenhegyi villa építését. Pontos feljegyzései alapján megállapítja, hogy az építkezés a vincellér-lakkal együtt 15 ezer forintba került (ebből a fürdőszoba és a closetek 950 forintba). Barátait mind vendégül látta a nyár folyamán, Szlávy József, Szilágyi Dezső, Zichy József, Heim Péter, Szalay Péter fiatal feleségével gyakran vendégeskedtek nála. Novemberben érkezett meg a portugál király adományozta Krisztus-rend nagykeresztje kitüntetése, amelyet családi körben nem kis örömmel mutatott be, megjegyezve, hogy a .lisszaboni kongresszisták’ közül egyedül ő kapta meg.

Az 1892. évi naplójegyzetekből már a nyugdíjas Gervay Mihály élete bontakozik ki. Baross Gábor, Heim Péter lánya, Terézke halála napokig foglalkoztatja a naplóírót. Ebben az évben hal meg Gervay Teréz is, s Gervay Mihály mély szomorúságban gyászolja. Félni kezdi a páros éveket, amelyek elvitték testvéreit. Azzal foglalkozik, hogy 1894-ben ő kerül sorra. Közéleti aktivitása töretlen. Januárban a Mentőegylet, márciusban a Gellérthegy Egyesület, majd októberben a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének ügyében szorgoskodik. Rendszeresen jár a Magyar Földrajzi Társaság üléseire, a Katolikus Kör és Szabadelvű párt összejöveteleire. Gellérthegyi villájában szinte havonta hangversenyeket rendeznek, sokat utazik vidéki rokonaihoz, barátaihoz, Fákat ültet! 1892. őszén 75 facsemetét gellérthegyi kertjébe, amelyekből a környék lakói szerint tündérkertet varázsolt.

Akiállításban megjelenített színes egyéniség, Gervay Mihály a Magyar kir. Posta pater familiasa volt. Ezt részletesen megismerhetjük Demény írásából. Itt adja közre azt a német nyelvű verset is, amelyet Fest Imre államtitkár 1883-ban megjelent verses kötetéből válogatott az abban Gervayhoz írott 23 vers közül. Először kiállításunkban jelent meg magyarul, jelen sorok írójának „műferdítésében”:

Generális úrnak szólítják körünkben,

Azt a férfiút ki itt van a termünkben.

Tábornoki rangját nem csatákban kapta,

Postamesterekből áll mezei hadja.

Seregei minden égtájon tanyáznak,

Városunk ad otthont parancsnokságának.

Minden postás vitézt innen reguláznak,

Generális úrnak vezénylő szavára.

73