Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Kovács Gergelyné: Feljegyzések egy kiállítás margójára
Postakürtök fújják szerte az országban, Dicső, nagy tetteit Gervay Mihálynak. A zöld-piros kocsik parancsolatjára, Széliébe, hosszába járnak a hazánkban. Munkásságából mi mindnyájan részelünk, Mikor a postástól levelet, pénzt veszünk. Pedig nemcsak reánk, honfikra van gondja, Külhoni postákét is gyakorta osztja. Elutazik Bécsbe, Rómába vagy Bembe, Ahol összegyűl a Világ Posta Egylet. Nagy terven dolgozik, új világot épít, Európa postáinak reformára készül. Olcsó tarifákon járatja az eszét, Küldhessen levelet az is aki szegény. Buzgó szolgálata nem maradt bértelen, Elnökségi taggá emelték fényesen. Ott tündöklik most már hazánknak képibe, Kepes úr, Payer úr bizalmas köriben. Miként Verne Gyula szülőhazájának Ő is dicsőséget hoz majd a honára. Sokáig élvezze ezen állapotát, Virágoztassa fel földünk minden sarkát. Becsüljék meg érte, ha lehet pénzzel is, Istenünk tartsa meg egészségében is. Ha még lehetséges, hiszen sose késő, Vegyen feleségül végre egy derék nőt! A kiállítás megnyitója 74
