Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994

Bartha Lajos: A Postamúzeum asztali napórájáról

egyszerű (vízszintes vagy függőleges) ámyékvető, a gnómon árnyéka a nap azonos órájában nyáron máshova esik mint télen.

Egyszerűbbé válik a napóra szerkesztése, ha az árnyékvetőt a Föld tengelyével párhuzamosan állítjuk be. A Föld tengelyforgása következtében az égitestek egy nap (24 óra) alatt látszólag egy kört írnak le az égbolt pólusai körül. (A képzeletbeli éggömb látszólagos égi pólusát északon nagyjából a Sarkcsillag jelzi.) Amennyiben az ámyékvető a napóra felállításának földrajzi helyén párhuzamos a Föld tengelyével, a Nap 24 óra alatt látszólag a tengely körül futja be pályáját.

Az égi pólusok helyzete a látóhatárhoz viszonyítva, a Föld minden egyes pontján az adott hely földrajzi szélességétől függ. Az északi vagy a déli sarkon az éggömb pólusa eppen a tetőpontban (a zenitben) van, 90 szög-fokkal a láthatár fölött. Az egyenlítőn a két égi pólus a láthatáron van 0 fok magasságában3. A sarkokon tehát a pólusra irányított ámyékvető - az úgynevezett pólosz - függőlegesen áll, az egyenlítőn vízszintesen fekszik. Budapest földrajzi szélessége 47,5 fok, az éggömb északi pólusa tehát ugyancsak 47,5 fokra van a láthatár felett. Ezért Budapesten az ámyékvetőt úgy kell beállítani, hogy a vízszintes síkhoz 47,5 fokos szöget zárjon be. A pólosznak a Föld minden pontján a vízszintes síkhoz a földrajzi szélességgel azonos szöget kell bezárnia.

Az egyszerű, pólusra irányított napóra szerkezete: középen a póloszra merőleges, az égi egyenlítő síkjában álló egyenlítői (ekvatoriális) számlap, jobbra a függőleges sík vertikális, alul a horizontális számlap. (J. Ferguson: Mechanical Lecture on Dialling c. 1766-ban kiadott művéből.)

3 A valóságban a levegő fénytörése miatt a látóhatár közelében tartózkodó égitestek látszólagos helyzete némileg magasabbnak tűnik, mint az a mértani helyzetből következne, így az egyenlítőn állva a két égi pólus kb. 0,5 fokkal a horizont fölött látszik. Ugyanez okból a felkelő napkorong kissé hamarabb emelkedik a látóhatár fölé, illetve a lenyugvó Nap valamivel (kb. 4 perccel) később bukik le, mint az a geometriai helyzetből adódna.

101