Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Susánszky László: A Magyar Posta szerepe a repülős hírközlésben
Marconi adóhoz nem voltak alkatrészek, ezért azt egy kisebb teljesítményű távíró adóval cserélték fel. A Tordai úti rádióállomáson (az állomás épületének teljes átépítése után) az 1942. február 18-án üzembe helyezett 1,25 kW teljesítményű műsorszóró adóhoz új antenna- rendszer és földhálózat létesült. Ezzel egyidejűleg a repülőtéri forgalom kiszolgálására - három 15 méteres csőoszlop felállításával - új hosszúhullámú antenna is készült. Később a teljes légi forgalmi rádió hálózat a háborús események, az ezzel járó esztelen pusztítások során teljesen megsemmisült. A fegyveres magyar és német alakulatok 1944 végén nemcsak Budaörsön de Mátyásföldön is robbantottak, pusztítottak. A második világháborúban a magyar rádióhálózattal együtt a teljes légi forgalmi vezeték-nélküli hálózat is megsemmisült. Romos repülőterek, romba dőlt tábori repülőterek jelezték a háborús pusztításokat. Az első feladat a romok eltakarítása volt és bár Ferihegy tervezése már a háború befejezése előtt megkezdődött a repülőtéri szolgálatnak még 1949. május 1-ig várnia kellett a Budaörsről való átköltözésre. A légi forgalomban dolgozó postás rádiótávírászok részt vettek az újjáépítésben. A több mint 25 főnyi csoport dolgozott a Lakihegyi Rádióállomáson romokban heverő 314 méteres antenna szétbontásán, előkészítették a vasszerkezeti elemeknek a Magyar Állami Vas-, Acél és Gépgyár (MÁVAG) Kőbányai úti gyárába való beszállítását, majd 1946- ban részt vettek a torony újjáépítési munkáiban is. A postai személyzet egy másik része Budaörsön, Ferihegyen és a Főpostán kapott beosztást. 1946- ban a Magyar - Szovjet Légitársaság (MÁSZÓVLET) belföldi járatokat indított és ehhez meg kellett szervezni a postai hírközlést. Rövidesen megindult a szervező munka és a repülőtéri rádiószolgálat Budaörs központtal. Mindez az első hároméves tervben történt, tehát lényegében az újjáépítés eredményes volt. A Budaörsi Légiforgalmi Központ irányítása alá tartoztak az új közforgalmi repülőterek Szombathelyen, Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben és Győrött. Iránymérő állomások Budaörsön, Szombathelyen és Pápán voltak. A forgalomhoz kapcsolódó rádiószolgálatnak Patonai István volt a vezetője, majd 1949- ben a Ferihegyi Repülőtér üzembe helyezése után Tóth József lett a postai híradás vezető. Itt említjük meg, hogy a repülőtéri berendezések mellett postai távírászok kezelték az első radarberendezéseket is. 1947- ben a teljes repülőtéri személyzet - néhány kivételtől eltekintve - visszatért a légi forgalmi szolgálat hírszolgálatához. Jól jellemzi ennek a szolgálatnak a felelősségteljes voltát egy pécsi repülőszerencsétlenség, melynek vádlottja a pécsi földi állomás rádió- távírásza Orbán Lajos volt. A repülőgép hibás navigálás miatt a Mecsek hegységbe ütközött és lezuhant. Az ügyben egyetlen bírósági tárgyalás volt, Orbán Lajos ítélet nélkül börtönbe került. Orbán vétkessége nem volt egyértelműen bizonyítható. Utólagos, nem hivatalos vizsgálat szerint Orbán Lajos1 nem volt hibás a baleset előidézésében.(l) 1 Orbán Lajos 1956-ban szabadult ki a börtönből és senki sem ajánlotta neki, hogy visszatérjen a légi forgalmi szolgálathoz, kizárólag az előítéletek miatt. Ezért Orbán Lajos megfelelő átképzés után a pécsi műsorszóró állomáson kapott beosztást mint adókezelő. 1959-ben szolgálat közben, áramütés következtében halálos balesetet szenvedett. Szülei kívánságára Ábrahámhegyen temették el. 85
