Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Susánszky László: A Magyar Posta szerepe a repülős hírközlésben
1951. június 27-én a Posta-, Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság és a MASZOV- LET között megbeszélés volt a repülőtéri rádiószolgálat ellátása körül felmerült problémákról. Jelen voltak a MÁSZÓVLET részéről; Buskarev, Tarján, Szidorenko és a posta részéről Patonai, Kodolányi, Pállfy és Susánszky. Szóba kerültek műszaki és szervezési problémák, melyek zavarják az együttműködést, a szolgálat jó ellátását. Már ekkor felmerült a felelősség kérdése, az írásban adott megbízásoknak megfelelően. A MASZOVLET a személyi változásokról értesítést kért, hogy képviselője az átadásoknál jelen lehessen. Rögzítést nyert, hogy a híradástechnikai vezető csak a híradás vonatkozásában helyettese a repülőtér vezetőjének. Más kisebb jelentőségű észrevételek is azt mutatják, hogy a repülőtéri szolgálatban a posta és repülőtér között nem zavartalan a kapcsolat és a hírközlési szolgálatot is a forgalom-irányítással egy vezetőség alá kellene rendelni. E megállapításoknak megfelelően 1953-ban az irányító szerveknél a MASZOVLET elérte, hogy a postai létszámba tartozó rádió- és iránymérő távírászok, valamint adókezelők átkerüljenek a saját létszámába és ezzel egységes irányítás legyen biztosítható a teljes légi forgalmi szervezetben. 1954-ben a Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV) mint új szerv, átvette a MASZOVLET egészét, tehát a volt postai személyzetet is. Ezzel a posta közreműködése a repülős hírközlésben véget ért. Új fejezet kezdődött a légi közlekedésben is, hiszen a második világháború után a technikai haladás rendkívül felgyorsult és ez különösen állt az elektronika területére, ezen belül a híradástechnika tudományára. A Telstar szatellit fellövése (1962) világviszonylatban új korszak kezdetét jelentette. Azóta számos távközlési műhold került a világűrbe, új lehetőségek nyíltak a hírközlésben és mindezen újfajta rendszerek a nagysebességű és nagytávolságú közlekedésben számos új lehetőséget nyújtanak a légi forgalom számára is, nagymértékben növelve a repülés biztonságát. Ezek az új eszközök a hírközlés, a televízió különleges felhasználását is biztosíthatják, sőt a csillagászatot is bekapcsolják a nagytávolságú navigálásba. A légi közlekedésben a nagyteljesítményű gépek ma már a földi állomásokkal állandó kapcsolatot tartanak fenn, a felszállástól a leszállásig. E kapcsolat során a földi állomás a géppel közli az aktuális időjárási adatokat, előrejelzéseket és természetesen a repülőgép is ad időjárási megfigyeléseket a földi állomások részére. A gép - föld közötti kapcsolatban igen gyorsan elteijedt a zavarhatás csökkentése érdekében az ultrarövid hullámok alkalmazása. A légi forgalmi összeköttetéseknél alkalmazzák a hosszú- és rövidhullámokat, az ultrarövid hullámokat és a középhullámú sávban is működnek irányító rendszerek. A nagytávolságú repüléseknél a mesterséges holdak is alkalmazást nyernek, sőt kiegészítésként csillagászati navigációt is alkalmaznak. A légi forgalmi berendezések fejlődése már önmagában is indokolja, hogy a földi állomás és a fedélzeti állomás harmonikus kapcsolata mindenkor biztosítva legyen a közlekedés biztonsága és megbízhatóságának fokozása érdekében. Ez az oka annak, hogy a hazai légi hálózatban a posta közreműködése megszűnt (1953-ban) és a hírszolgálati és navigációs földi állomási feladatok átkerültek a repülőtársasághoz. 86
