Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Kovács Gergelyné: Mit vár egy múzeum a belsőépítészettől
Múzeumi igények érvényesítése a belsőépítészetben A múzeumi belsőépítészet a leginkább funkcionális művészetek közé tartozik. Alkalmazkodnia kell a múzeumi feladatokhoz és előírásokhoz, de a nagyközönséghez is, amely a múzeumokat látogatja. A múzeumok, mint természeti, történeti és művészeti tárgyak, dokumentumok gyűjtői, gondozói, tudományos feldolgozói és bemutatói olyan sajátos tudományos műhelyek, amelyek épületében belső zárt és külső, a nagyközönség számára nyitott területek különülnek el. A belső funkciókat a raktárak, gyűjteménytárak, laboratóriumok, restaurátor műhelyek, dolgozószobák szolgálják, a könyvtár köztes területként vezet át a nyitott területekre, a kiállító-, előadó-, vetítőtermekhez, amelyeket ruhatárak, értékőrzők, pihenő- és étkezőhelyek, múzeum-boltocskák és egészségügyi helyiségek egészítenek ki. A zárt és nyitott terület aránya - kétharmad, egyharmad - ritkán ideális. Jó raktári berendezések tervezésével ezt az arányt kedvezően lehetne változtatni. Ha a ma átlagban kétharmad, fele részben csak levegő tárolására alkalmas állványok, fiókos szekrények helyett egyedi, az egyes gyűjteményekhez (lepke, bélyeg, kőzet, érem stb.) alkalmazkodó tároló berendezéseket terveznének belsőépítészeink, nagyobbá válhatnának a kiállítási területek. A múzeumok előírásai elsősorban a tárgyak védelmére, biztonságos megőrzésére vonatkoznak. Az archíváliákat nemcsak a fizikai károsodásukat előidéző helytelen tárolástól, véletlen balesettől, a kémiai és biológiai károsodástól (korrózió, penészedés, stb.), az esztétikai kárt okozó porosodástól is védeni kell. A klimatikus és fényviszonyok gyűjteménytáranként, kiállítási exponátumokként változnak. Az optimális hőmérséklet - az érzékeny +2 C°-ot kívánó filmeket kivéve - 18-22 C° határérték között biztosítandó. A relatív páratartalom ennél nagyobb határok 40-50 Rh között mozoghat, a fényerősség 50- 250 lux között szóródik. A legalacsonyabb fényerőt a festett pergamenek, textíliák, bőrfélék, egyes növény- és állatpreparátumok, bélyegek stb. igénylik. Sorukat a teljes sötétben tárolandó film és fotóanyagok zárják. A fényforrások hő és fényerejükön kívül ultraviola és infravörös sugárzásukkal is veszélyesek az exponátumokra. Kedvezőtlen hatásukat fóliák és hidegtükrös, halogén izzók alkalmazásával lehet kiszűrni, csökkenteni. A tárgyak sokféleségéből következik, hogy még a központilag klimatizált, megfelelő fényforrásokkal ellátott kiállítótermekben is kerülhetnek egyéni elbírálást kívánó tárgyak, amelyek egyedi különleges bemutató szekrényeket, tárlókat igényelnek helyi klimatizáció, szelektív megvilágítás biztosításával. A múzeumi előírásokat a tervezés során csak akkor lehet érvényesíteni, ha a megbízó múzeum a muzeális tárgyak és dokumentumok kezeléséhez kapcsolódó előírásait éppúgy rendelkezésre adja, mint biztonsági, tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályzatait. A szervező belsőépítészet valós teendőit csak ezek ismeretében mérheti fel. Egyébként szerves kapcsolat a tervező és a tervezés tárgya között nem jön létre. Erre utal, hogy a múzeumi installációk sorában sajnálatosan eluralkodott a vásári kiállítások divatos tárlói, amelyek az áruminta exponátumok néhány napos vagy hetes tartózkodására alkalmasak ugyan, de a muzeális tárgyak biztonságára, maradandó állapotvédelmére elégtelenek. 89
