Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Gyűjteményi munkáinkról - Angyal Erzsébet: A Bélyegmúzeum grafikai gyűjteménye
csak a művészi színvonal szerepelt, mérlegelniük kellett a témának való megfelelést, az eddig megjelent bélyegek ábráit, milyenségét, a bélyegméretben való realizálás és a kivitelezhetőség szempontjait is. Csak jelzésként néhány olyan alkotó neve a vázlatok közül, akiktől nemcsak az adott pályázaton, de egyáltalán nem jelent meg bélyeg: Molnár C. Pál, Jassik Álmos, Koffán Károly, Hincz Gyula, Domanovszky Endre, Medveczky Jenő stb. A bélyegtervek speciális alkotások, nyomdai úton sokszorosított postai értékcikk, a bélyeg előállításához készített grafikák. A bélyegterv nyomán készül el a nyomóeszköz, kiválasztják a nyomtatási technikát, a felhasználható papírt, a tervezőművész közreműködésével pontosítják, a tervhez képest néha meg is változtatják az egyes színeket, színárnyalatokat, meghatározzák a bélyeg méretét, fogazását stb. és előáll a sokszorosított, elvileg minden egyes példányát tekintve azonos kisgrafikai alkotás: a bélyeg. A sokszorosítás alapjául szolgáló mű gyakorlati céljától eltekintve éppolyan autonóm műalkotás, mint bármely képzőművészeti produkció. Nem érdektelen tehát megvizsgálni az alkalmazott technikákat: ceruzarajz, tus, tempera, olajfestmény, montázs, vegyes technikák, extrém esetekben gipsz- és egyéb plasztikák, újabban egyre gyakrabban fénymásolatok és számítógéppel készült tervek. Ez a kivitelezésbeli gazdagság és változatosság is csak az erre is kiterjedő feldolgozás után mutatkozhat meg igazán. Ezeknek az alkotásoknak tematikája és ikonográfiája speciális. A tematikai megközelítés fontosságát felesleges hangsúlyozni, hiszen azok a kiállítások, melyeknek a tervrajzok exponátumai lennének, zömmel tematikaiak. Az ikonográfiái feldolgozás, a bélyegképen megjelenő ábrázolás forrásának feltárása ezt szervesen egészítik ki. Mindez szintén hosszas feldolgozó munka eredménye lehet csak, annál is inkább, mivel sem a művészek, sem a kész bélyegek az esetek túlnyomó többségében nem utalnak forrásaikra. Sorolhatnánk még szempontokat, valamennyi követelőén veti fel az eddig sajnálatos módon el nem végzett részletes, sokszempontú feltárás/feldolgozás szükségességét. A gyűjteményről kialakult áttekintés megszervezése után immár lehetséges olyan feltárási szempontok kidolgozása, mely a feldolgozandó anyaghoz képest adekvát. Az nem lehet kérdéses, hogy az egyes információkat már a kutatás, adatgyűjtés közben a majdani számítógépes feltárás szempontjaira tekintettel kell megfogalmazni, rögzíteni és csoportosítani, hogy ez a gyűjteményrész is szervesen illeszkedhessen a múzeum jelenleg kibontakozó, pontosabban a tervezés stádiumában lévő egységes számítógépes feltárási rendszerbe, hogy az egyes gyűjtemények információnyalábjai egymással konvertálhatók lehessenek. A grafikai gyűjtemény nagysága, a feldolgozás sokszempontúsága, a hiányzó információk beszerezhetőségének esetenként igen bonyolult volta nyilvánvalóvá teszi, hogy a teljes feltárás csak többéves komoly munka eredménye lehet. Nem mellőzhető tehát a fentebb említett átmeneti sommás feldolgozás, mely egyúttal azt is elősegíti, hogy a részletes feldolgozás immár kikristályosodott szempontok és egyre gazdagabb állományismeret alapján történjék. 9 Angyal Erzsébet 51
